Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXVI. A BÉKÉS MEGYEI KERESKEDELEM TÖRTÉNETÉBŐL - 2. Hetipiacok és országos vásárok - a) Hetipiacok - b) Országos vásárok - c) A gyulai vásárok

2. Hetipiacok és országos vásárok a) Hetipiacok Amikor 1776-ban egy egész ezred katonaságot szállásoltak be Csabán, a katonaság élelmezésének biztosítására minden szerdán hetipiacot tarthattak.

8 A király az első hetipiacot 1792. október 15-én Gyulának engedélyezte.

9 A vármegye 1793. augusztus 26-i közgyűlésén hozott határozat szerint „Gyulán esendő pénteki hetivásárra jövők és valamit árulni hozók vámot és helypénzt fognak fizetni. 1, Egy szekértül, amely valamit árulni hoz, akárhány vonómarhával legyen is az, 3 kr. - 2. Egy számos eladó sertéstől, akár hízott, akár Ösztövér (sovány) legyen az, 1 kr. - 3. Egy eladó szarvasmarhától vagy lótól 1 1/2 kr. - 4. Egy eladó öreg juhtól 1/2 kr. - 5. Egy öl fától, mely a víz szélén a partra kirakattatik, 1 kr. — 6. Egy nagy vályútól 3 kr. - 7. Egy sertésóltól, ha vizén hozzák es nem szekéren, 1 1/2 kr. - 8. Egy vékától 1 1/2 kr."

10 b) Országos vásárok Harruckern János György már 1723-ban vásárjogot szerzett Gyulának és Szarvasnak, 1730-ban pedig Békésnek. 1803-ban a Wenckheimok Füzesgyarmat számára szereztek vásártartási jogot. 1830-ban Gyoma, 1840-ben Csaba mezőváros lett, és tarthatott országos vásárt.

11 A nemrég Békés megyéhez csatolt helységek közül Sarkad 1805 óta tart vásárt. Mint Csupor László Békés megyei első alispán 1805. május 20-án közhírré tette, Almásy Ignác, Sarkad földesura „Sarkad városában tartandó négy rendbéli vásárokra. .. kegyelmes privilégiumot nyert. .. Június hónapnak 10. napján fog (az) első szabad vásár Sarkad városában tartattatni."

12 - Battonya 1838-ban mezőváros lett,»és három országos vásár és egy hetipiac tartására jogot nvert.

13 c)A gyulai vásárok A gyulai országos vásárokról Petik Ambrus gyulai tanító 1784-ben ezt írta: „Országos három nagyvásár kívül a városon a Bárdos vizén belől és kívül ezen a tartományon ritka hasonlatossága mind embereknek, s mind mindenféle ezen a földön megkívántató sátorbéli portékáknak, mesteremberek munkáinak és különb-különbnemű marháknak, fa- és vasszerszámoknak áruló és megvevő sokaságával."

14 Ezt a képet Komáromy Miklós németgyulai jegyző így egészíti ki: „Vagyon... négy országos vásárunk, ahol kézműveseink munkáikat, földművelő gazdáink barmaikat eladhatják, kertiszőlőkkel bíró gazdáink boraikból és gyümölcseikből pénzt szerezhetnek. Nem szenved szükséget a fában, mert a vizek nagy áradásakor szállítódnak a faeszközök és tűzifa. Rendesen az egész pusztaság Gyulán szerzi meg a faeszközöket, úm. nagy itatóválvúkat, (fa)ekét, jármot, dongát, (fa)abroncsot, favilMkat, tölgyes fenyőfaeszközöket."

15 A vásárokat rengeteg komédiás, szemfényvesztő, koldus és tolvaj lepte el. Tomcsányi Kristóf békési főszolgabíró 1820. július 25-én jelentette a megyének, hogv „minekutána mindenféle koldusok, cigányok famíliái, zsidók hol tisztviselők, hol helységek bírái által' a normális parancsok (rendszabályok) ellenére passuáltatnak (útlevéllel láttatnak el), most tartatott magdolnai vásárkor annyira összecsoportoztak a rossz emberek, hogy fortélyos és alattomos zsebelök által több, mint 1000 forint kár okoztatott... Továbbá a koldusok, akik a lineán bé nem bocsáttatnak, az országútját anynyira meglepik, hogy az utasoknak éneklések és jajgatások által nem kevés veszedelmet is okozhatnak."

16 251