Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXVI. A BÉKÉS MEGYEI KERESKEDELEM TÖRTÉNETÉBŐL - 1. Kereskedők, boltosok, házalók

4, Mindezen kívül a malommester tartozik minden néven nevezendő és történhető kisebb vagy nagyobb hibákat minden jutalom nélkül szorgalmatosan helyrehozni és reparálni. Egyedül, ha új munkát csinálna, kereket vagy zuhogókat, avagy (bár)mi is légyen az, akkoron malombíróval teendő alku szerént a fáradsága fog megjutalmaztatni. 5. (A szerződés 10 évre szól, de alapos okkal mindkét fél megszakíthatja.)"

71 XXVI. A BÉKÉS MEGYEI KERESKEDELEM TÖRTÉNETÉBŐL 1. Kereskedők, boltosok, házalók 1737-ben a helytartótanácsnak arra a kérdésére, hogy hány boltos kereskedő van a megyében, a megye azt válaszolta, hogy hat: Gyulán kettő, Békésen, Csabán, Kétegyházán és Öcsödön egy-egy, valamennyi görög. A 18. század első felében csak az ő szatócsboltjukban lehetett a legszükségesebb fűszereket és rövidárut kapni. 1747-ben már 16 görög boltos volt a megyében, a legtöbb Gyulán: öt. Közülük egyedül a gyulai Koszta Demeternek volt árúval jól ellátott boltja, a többiek csak közepes vagy olcsó árut árultak.

1 1769-ben 41 macedóniai görög kereskedő volt a megyében. Közülük 19-en török alattvalók kívántak maradni, 19-en felajánlották hűségesküjüket, mindössze hárman voltak „őfelsége alattvalói".

2 Hogy ez a felajánlkozás nem volt őszinte, mutatja az is, hogy az 1771. június 17-i összeírás szerint a görög kereskedők jelentős része kicserélődött, így például a Magyargyulán két éve összeírt 10 görög kereskedő közül csak a két Radovics maradt meg, viszont ekkor már Magyargyulán egy, Németgyulán három római katolikus német boltost is találunk.

3 A Békés megyei görögök Consortium Graecorum nevű testületet alkottak, melynek külön bíráskodása is volt. A megye az adót erre a testületre vetette ki.

4 A görögök adófizetésének módjáról Takács Imre 1739. december 9-i körlevelében így tájékoztatta az elöljárókat: „Adatik kegyelmeteknek ... tudtára, hogy az görögök nem* az helységek községében fognak fizetni, hanem aminemű porciót az nemes vármegye reájok vetett, áztat egyenesen nemes vármegye kassájában (pénztárába) tartozni fognak bevinni és letenni.. ."

5 A görög kereskedők 1743-ban arra kérték a vármegyét, hogy a zsidókat tiltsa el a kereskedéstől.

6 A megye 1767-ben elrendelte, hogy a zsidók csak vásárokon árulhassanak, máskor csak a nyersbőrt szedhetik. - Hergécz Imre csabai főszolgabíró 1785. június 9-én kelt kurrensében ismertette a zsidóság házaló kereskedéséről szóló királyi rendeletet: „A szegényebb állapotú zsidóság sorsának jobbra való hozására célozván, felséges urunk kegyelmesen rendelni méltóztatott, hogy azoknak csekélyebb áruit és partékáit, melyeket csak gyalogjában emelni s hordozni szoktak, vásárokon kívül is, de csupán oly helyeken, ahol boltos kereskedők vagy kalmárok nem találtatnak, árulni s házanként hordozni minden megakadályoztatás nélkül szabadon engedtessék."

7 250