Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXV. BÉKÉS MEGYE IPARTÖRTÉNETE (1720—1848) - 10. A Békés megyei malmok - b) Szárazmalmok

Tekerő-érnek anyaárka gyakorta száraz maradt olyankor is, amidőn a rétbe hét, sőt nyolc sukk magasságú víz találtatik. Július 16~án Vésztőre menvén, ugyanott elébb az úgynevezett Marhás kétkerekű malmát, melyre a Tekerő eréből foly a víz, a2fütán a vésztői kommunitás (helység) háromkerekű malmát, mely ugyancsak a Tekerő eréből s a kornádi Nagy-lápból veszi a vizet, aztán Pap Józsefnek háromkerekű és a kornádi Nagy-lápból folyó vizzel.. . (forgó) malmát, azután a Mészárosnak kétkerekű malmát, melyet forgat hasonlóképpen a Komádi-lápból arra folyó víz és végtére Almásynak kétkerekű malmát, melyet a Simondi-derékból, ahová a Tekerő-ér béöntődik, kanális által behúzott víz forgat, megtekintvén, és környülálló (körülményes) vizsgálásuk után ezen öt malmokra nézve is azon okokat, mint a gyarmati és szeghalmi malmoknál találván, következendőképpen mindegyiket ártalmasnak ítélvén, . . . kassáltaknak deklaráltuk (megsemmisítettnek nyilvánítottuk)."

60 A gyarmati, szeghalmi és vésztői malmokat 1808-ban, a békési csatornán lévőket 1818-ban rombolták íe. Ugyanez idő tájban szűnt meg a csabai vízimalom is. Jóval rosszabb volt a helyzet a szomszédos Bihar megyében. Huszár Mátyás kamarai mérnők 1823-ban megjelent értekezésében a Fekete-Körös jobb parti legalsó vidékéről, Sarkad környékéről ezt írja: „Néhány malomgát a folyó medrét egészen elfoglalja. Ezek káros hatása miatt a mederfenék a felső részen négy-öt láb vastagsággal emelkedett, és a víz az erek és kiágazások (fokok) folytán csökkent... A Sarkad, Doboz, Békés és Okány közt levő lapályos terület folytonosan rétté képződik ... A sok helyen már mutatkozó nádasok a szabad lefolyás gondozásának elhanyagolása miatt folyton nagyobbodnak. A vízár, mely már gyakrabban két hónapra is megfeneklik, a vízinövényektől a lefolyás elé gördített sok akadály miatt még hosszabb ideig fog vesztegelni, s így soha ki nem száradó mocsárt fog képezni. Vannak már most is területek, honnan a víz egyedül elpárolgás által távozik el, és a termékeny területet fenyegető veszély folyton növekszik."

61 b) Szárazmalmok A megye folyóvíz nélküli felén kezdettől fogva szárazmalmokban őröltek. Ezekben a rúd elé fogott és körben hajtott lovak vagy ökrök forgatták a malomköveket. Számuk a vízimalmok megszűntetésével megyeszerte nőtt. Tessedik Sámuel 1784-ben írja, hogy „a szárazmalmok ... nagy romlására vágynak a parasztnak. Ezek valóságos sanyargatói az ő lovának, kivált ha a meggondolatlan gazda egynéhány mérő gabonát egymás után őröl. . . Azok, kik a lónak minéműségit esmérik, ítéljék meg, hogy mint esik az, midőn a görcsös dögöket reggeltől fogva sokszor estvélig egyaránt űzik-verik, kergetik, hogy csak egynéhány mérő gabonát őröljenek vagy inkább daráljanak."

62 Magyargyulán 1807-ben épült fel az első kétkövű szárazmalom, két év múlva már 9 szárazmalom volt a városban.

63 Ecsedy Gábor 1832-ben ezt írja a gyulai szárazmalmokról: „Szárazmalomba őrölnek, mivel az 1801-ben július 9-én elégett számos vízimalmait az uraságnak a vízi reguláció (szabályozás) nem engedte felépíteni. Mind a Magyar-, mind a Németvárosnak van különös (külön) malma, s más sok egyes embereknek is, melyekből az uraságnak esztendőnként árendát fizetnek."

64 Komáromytól tudjuk, hogy „vágynak . .. Magyar- és Németgyulának külön négy kerékre forgó szárazmalmai, mely(ek)től a méltóságos uraságnak egytől 50 Ft árendát fizetnek."

65 Békés megye utolsó működő szárazmalma Szarvason még fennáll. A malmot gróf Bolza földesúr építtette 1836-ban. Akkor gabonát őröltek, legutóbb már csak kölest hántoltak benne.

66 248