Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXV. BÉKÉS MEGYE IPARTÖRTÉNETE (1720—1848) - 6. Békés megye ipara a 19. század első felében - a) Békés megyei céhek a múlt század első felében

E. 8 Ft. Egy festett Iágyfa böcső esztergályos lábakkal E. 2 Ft 30 kr. Egy festett, két személyre készült nyoszolya esztergályos lábakkal és forhangnak való fedélfákkaí E. 9 Ft. Egy közönséges, festett karszék E. 54 kr. Egy közönséges, sima munkával készült kanapé E. 5 Ft 30 kr. Fazekasok. Víznek való legnagyobb kantáért E. 7 kr. Egy legnagyobb tejesfazék E. 4 kr. Egy legnagyobb paraszttál E. 20 kr. Egy közönséges tányér E. 3 kr. Egy kétfülű nagy fazék E. 51 kr.. .

,,1B c) A gyulai takácsok panasza a limitáció ellen (1794) Amikor 1794-ben egy megyei deputáció (küldöttség, bizottság) az egyes mesterségek árszabását az illető mesterek meghallgatásával összeállította, a gyulai takácsok augusztus 26-án már előre panasszal fordultak a megyéhez az őket érintő ármegállapítások ellen: „Alábbírtak a napokba a tekintetes deputáció által több mesteremberek közt mi is hívattattunk, hogy a mi munkánknak árába is határ szabattatnék, aminthogy szabattatott is, de ... ha a tekintetes deputációnak ítélete reánk nézve megállánd, nekünk mindnyájunknak el kell pusztulni, mivel a tisztelt deputáció éppen olyan munkába szállította munkánknak árát alább, amely inkább feljebb emeltetését várhatta volna, és amelyből mi is lassan tengedtünk. Ezenkívül megtiltotta adását a kenyérnek, lisztnek, mellyel a fonalakat kenik, és hájnak, mely az összeragadt fonálnak egymástól való szétválasztására szükséges ... A takácsság nem olyan, mint más mesterség,.,. mert ez olyan közönséges, mint az ásás, kapálás, úgyhogy ehhez minden parasztasszony tud, s a maga fonalát megszövi, és csak azt adja a takácsnak, amelyet maga fonalának rosszasága miatt meg nem szőhet... Mi a mesterségbül gazdaságot nem gyűjtünk soha, hanem nagy nehezen tengedünk belőle. .." Kérik tehát, hogy legalább a régi árak maradjanak még."

16 6. Békés megye ipara a 19. század első felében a) Békés megyei céhek a múlt század első felében A múlt század első felében valamennyi régi céhnek új kiváltságlevelet kellett kérnie. Ekkor Békés megyében 53, az azóta megyénkhez csatolt Battonyán 4 és Dévaványán 1 céh működött. Az alábbi felsorolás ez 58 céhnek az adatai (a kiváltságlevél elnyerésének évét, a céhhez tartozó mesteremberek szakmáját és a helységben lévő céhek számát) tartalmazza. Battonya (akkor Csanád megye): 1840: csizmadia, szűcs, szabó, tímár, és szíjgyártó. - 1841: takács. - 1845: kovács és kerékgyártó. - 1846: asztalos, ács és molnár. (4 céh). Békés: 1815: csizmadia. — 1815: szűcs. - 1815: tímár. - 1820: kovács és kerékgyártó. - 1834: ács. - 1846: asztalos és lakatos (6 céh). Csaba. 1817: csizmadia. - 1817:: magyar- és némettímár, kordovánkészítő és szíjgyártó. - 1818: szűcs. - 1818: kovács, kerékgyártó és lakatos. - 1819: molnár, asztalos és kádár. - 1830: szabó, szűrszabó és gombkötő (6 céh). Dévaványa (akkor Heves megye): 1826: kovács, magyartímár, szűcs, szabó, kerékgyártó és csizmadia (1 céh). Endrőd: 1819: kovács, kerékgyártó, szűcs, szabó és csizmadia (1 céh). Füzesgyarmat: 1828: tímár, csizmadia és szűcs (1 céh). Gyoma: 1820: kovács, kerékgyártó, asztalos, lakatos, szűcs, szabó, és molnár. 1821: csizmadia és tímár (2 céh). 239