Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXV. BÉKÉS MEGYE IPARTÖRTÉNETE (1720—1848) - 1. Békés megye ipara a 18. században - 2. A gyulai csizmadiacéh artikulusai (1757)

hagyhassa mesterét, hanem két héttel előbb tartozzék megjelenteni elhagyó szándékát. Az mester is hasonlóképpen tartozik két héttel előbb eleresztő szándékát megjelenteni legényinek, nemkülönben, ha innend a legény más városba vagy helységbe kíván menni. A foltozás dolgában ez a rend tartassék: Ha nappal az ura dolgát leteszi a legény, tehát az uráé (lészen) a folytozás, ha pedig maga idejénél tovább, 9 óra után estve az ura foltjábul (foltoz), tehát harmadrésze a legényé. Tartozik a mesterlegény éjfél után 3 órakor fölkelni és estve 9 óráig az urának mivelni. Tizedik. Az inasok szegődtetése szokás szerint mindenkor a céh előtt legyen, mert másképpen nem helyes a próbahét, mely a szegődtetésnek előtte két héttel légyen, és az olyan inas három esztendőt jámborul és böcsületesen szolgáljon. A bészegődéskor a céh ládájában 2 forintot tegyen le. Esztendeje kitelvén, a mestere tartozzék fölszabadítani, és a szabadétáskor is a céh ládájába fizessen az inas 2 forintokat, kihez képest az inasnak szokott levelét kiadván, és a váltságáért fizessen egy tallért. Tizenegyedik. Ha valamely mesterember más mesteriül elszökött inast tudva.fogad, az olyannak minden engedelem nélkül 4 forint a büntetése, és az inast tartozzék az olyan mesterember visszaadni annak, akitül elszökött. Ha pedig az inas visszamenni nem akarna, s elégséges okát sem adhatná, tehát ne légyen szabad áz olyan inast a mestereknek megfogadni. Tizenkettődik. Az kontárhelyeken tanuló inasokat senki a céhmester híre nélkül meg ne fogadja. Bizonyságlevele lévén attul, akitül a mesterséget tanulta, mely bizonyságlevélnek kiszerzésére esztendő elforgása alatt minden okvetlenül tartozzék, és ha olyas kontár inas bizonyságlevelét meghozván, céhlevélért akar szolgálni, egy esztendőt az céhbeli mesteréknél inas gyanánt kitölteni tartozzék. - Emellett a mesterembereknek két inasnál többet tartani szabad ne légyen. Tizenharmadik. Valaki pediglen más mesternek legényjét alattomban és titkon magához hitegetné avagy híjná, az olyatin legény 2 forintban, a mester pedig 4 fotintban büntetődjék. Ha pedig valamely mesterlegény az ő mesterét gyalázná, az olyatin leginynek senki az mesterek közül ezen céhben munkát ne adjon mindaddig, meddig maga dolgát rendbe nem hozza. Tizennegyedik. Hogyha pedig mesterleginy kérésire köllenik a céhnek bszvegyülnie, az olyas mesterlegény a céhnek letenni 50 pénzt tartozik. Tizenötödik. A céhmesterválosztás minden esztendőben farsang első vasárnapján a céhmester házában légyen, mely napon mind céhmestert, atyja- és bejárómestert válasszon a céh, avagy az előbbenieket konfirmálja (erősítse meg). Senki mindazonáltal maga akaratja ellen ne tartozzék két esztendőnél tovább viselni. Tizenhatodik. A céhmesternek légyen szabad céhet (céhgyűlést) hirdetni és szokás szerint táblát jártatni, azonkívül minden kántorban (negyedévben) gyülekezetet tartani, mely alkalmatossággal minden mester a céhládában tartozik betenni 25 pénzt, és valaki a mesteremberek közül az hirdetett órára meg nem jelennék, s okát nem . adhatja, büntetése az olyannak 50 pénz. Ha pedig a céhben egyik a másikat illetlen szókkal illetné és gyalázná, annak büntetése egy forint. Ha ismit adtával-teremtettével Isten ellen valamelik mesterember káromkodna, vagy egymásnak lelkit akármiképpen szidná, annak büntetése annyiszor, mennyiszer cselekszi, 1 forint, sőt az ollatin büntetésért zálogot is lehet víteni, s mindaddig tartani, míglen a céhet meg nem elégíti. 231