Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXV. BÉKÉS MEGYE IPARTÖRTÉNETE (1720—1848) - 1. Békés megye ipara a 18. században - 2. A gyulai csizmadiacéh artikulusai (1757)

cessiókon zászló alatt minden ezen céhbéli mesterember és legény megjelenni tartozzék. Aki pedig helyes és elégséges ok nélkül elmulatná (elmulasztaná), tehát az úrnapi processióért a mester két font viaszra, legény egyre, miséért pedig felére büntettessék. Második. Aki ezen Gyula városában mesteremberré akar lenni és a csizmadiacéhbe magát beadni, az legelsőbben ís a földesuraság engedelmivel a céhnél magát bejelenteni, három esztendőrül vándorlást az ő tanulólevelével megbizonyítani és amellett böcsületes nemzetséglevelét is megmutatni tartozzék. Harmadik. Minekutána az olyatin mesterember az ő mesterségét, nemzetségét és vándorlását elégséges levelekkel megbizonyította, a céhben bevétetik az alább megírt mód s rend szerint, hogy a mesteresztendőt kiszolgálja, és azután második esztendőben a remeket, úgymint egy pár csizmát és egy pár topánkát magas sarkra két mesterember jelenlétiben egy nap alatt elkészítse fogyatkozás (hiba) nélkül. Ha pedig elégséges tudománya nem volna, tovább tanuljon, úgyhogy (a) kívántató remeket megcsinálja, azután a céhbéli ládában 30 forintot tegyen le, és mester asztalt, azaz 6 forint ára ebédet adjon. Negyedik. Ha az megírt mód szerint tanult és vándorolt legény céhbéli mesternek leányát vagy özvegyét elveszi, és a céhbe kíván állani, az ollan a céh ládájába tartozik letenni 15 forintokat, remeket kiszéttení (készíteni) és az mesterasztalt föllebb írt mód szerint megadni. Ezen céhbéli mesternek fia sem tartozik többel. ötötdik. Az idevaló csizmaziamesternek özvegye, valameddig megholt urának nevét viseli, (a) mesterséget szabadon űzhesse, és ha más mester míhely(é)bül valamely csizmazialegént kívánna, az olyatint a céhmestertül megkírhesse, mindazonáltal a céhmester azon légyen, hogy a mestertül az legénynek, kit elviszen, helyében mást rendellen; hogyha pejdig mesterség kívül menne férhez, azonnal a mesterségbül kirekesztessék. Hatodik. Ha pediglen valamely csizmaziamester más városbul vagy hdységbül ezen Gyula városában lakosul jönni kívánna, az ollatin tartozik magát legelsőbben is a földesuraságnál megjelentetni, és úgy azután lévén nekie bejövésre onnan engedelme, a föllebb való kondíciókat (feltételeket, ti. a remeket, a 30 Ft-ot és a mesterasztalt) bétellesíteni tartozzék, másképpen se munkát tenni, se legint tartani szabad nem lészen. Hetedik. És mivel gyakorta ollanok is találkoznak, kik ... minthogy bujdosók, az városi közönséges (köz-) terhet nem viselik, mindazonáltal a céhes mestereknek kenyereket elvenni merészelik, tehát ennekutána semmi olyas alattomban való bujdosók közönséges sokadalmakon (vásárokon) kívül akármely sátorokban, boltokban, egyszóval ezen Gyula sem Magyar-, sem Németvároson s azoknak határain ne szenvedtessenek. - A közönséges sokadalmakban pedig az eladás másoknak is mindeneknek szabad lészen minden háborgatás nélkül. Hogy pedig mindenekben rendtartás légyen, ne merészelje senki céhbeli mesterember kontárok áruját magáé gyanánt sem házánál, sem vásárban árulni. Hogyha olyas találkoznék, tehát földesúri assistenciával (segédlettel) büntettessék az olyatin partékának elvesztésével. Nyolcadik. Sem a városi boltokban, sem pedig sátorokban görögöknek vagy oláhoknak oly csizmát, amely csizmaziamesterséget illeti, országos vásárokon kívül árulni szabad ne légyen, - kik ha ebben tapasztaltatnának, először arrul megintetvén, eltiltassanak. Ha annak sem engedelmeskednének, abbéli jószágok az uraság assistenciájával (fegyveres segédletével) az ispitál (szegények háza) számára konfiskáltassék (koboztassék el), ellenben valamint az idevaló, úgyszintén külső csizmaziamesterek magok munkáját nemes vármegye limitációja (árszabása) szerint konfiskáció (elkobzás) alatt árulni tartozzanak Kilencedik. A csizmazialegényeknek hetenként 32 pénz fizetése járjon, A mesterlegény se sokadalomnak (vásárnak), sem ünnepnek üdéin, sem országgyűlésekor el ne 230