Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXII. A BÉKÉS MEGYEI NEMESEK - 4. Békés város nemesítése

3. Ami az helység szénáját illeti, valamint eddig, úgy ezentúl is azt lekaszálni, feltakarítani és azt a helység kertjében behordani tartozunk. 4. A közönséges költségnek (közkiadásoknak) pótolására minden darab marhától öt garassal több fűbért fogunk fizetni minden időben, mint a repartíció (felosztás) szerént a kontribuens lakosokra kivettetik. 5. A lelki tanítóknak eddig szokásban volt szalmaadásért, szántásért, takarításért esztendőnként minden ágytól tiz krajcárt köteleztetünk adni. Amidőn pedig a konvendóbeli szegődményes ölfa hozattatik, mi is nemesek proporció (arány) szerint azt hozni köteleztetünk. 6. Valamint az fűbért, úgy az ágybért is tartozunk mi magunk beszedni, és azt egy summában a helységházánál a bírói kézben általadni, hasonlóképpen a feljebb kitett szolgálatokat is elrendeltetni és kiszolgáltatni."

21 4. Békés város nemesítése (1847) 1847-ben Hajdú János a város állítólagos régi pecsétjének mutogatásával elhitette a békésiekkel, hogy a város valaha nemes volt, tehát az egész határ az övék. Ennek folytán a békésiek hallani sem akartak a két éve megkötött legelőelkülönítési egyezségről. A megye Hajdút és az össze^csoportosulás és zavargás főbb részeseit a megye tömlöcébe kísértette.

22 A Békésen Szombathelyi Antal alispán elnöklete alatt összeült kilenctagú rendkívüli fenyítő törvényszék 1847. július 31-i ülésén „az elnök alispán előtérjeszté, miként jelen törvényszéknek összehívását békési lakosok, Hajdú Péter és Hajdú Jánosnak magát ügyvédül kiadott Aranyos Károly nevű nagyváradi ámító által Békés város nemesítése, úgy (valamint) a legelőelkülönzése feletti örökegyezségbül állítólag származott sérelmek orvoslása körül tett félrevezető biztatások és... vétkes ámítások folytában megindított, s Békés városa belnyugalmát feldúló s magát a személy- és vagyonbátorságot (-biztonságot) is veszéllyel fenyegető, példátlan lazításaik tették... szükségessé, nemcsak, de (ugyancsak) a tökéletes biztosság érdekében s a példaadás lehető legnagyobb hatása tekintetébül a helybeli és Csabán tanyázó lovaskatonaságnak is a polgári hatóság nagyabb támaszáuli kiállíttatását. A lázítás fő indítói, élesztői és szándékos hazugságokkal folyvást terjesztői... örökös ingyen kenderföldek, váltság nélküli szabadság iránti soha be nem váltható, a népnek oly tetszetős Ígéretekkel nemcsak az elámított néptül nevezetes pénzösszeget kizsaroltak, de egyszersmind vétkes okozói lettek ama vakmerő engedetlenségeknek s féktelenkedéseknek és zavaroknak, melyek a törvényszék eljárását szükségessé tették, sőt a lázítás veszélyes magvait terjeszkedőleg Doboz községében is elkezdvén biztatásokkal és ígéretekkel hintegetni. .. Határoztatott: 1. A megnevezett 3 főbűnös, valamint az uradalmi törvényes tulajdonban oly vakmerően s veszéllyel példát adólag berontó s a rendőri bíróság által büntetése elvéteie végett a megye börtönébe kísért Leitmann Károly továbbra is letartóztatandók lévén, s Kocsor Mihály mint engedetlenségérül megrótt zavargó ezúttal a megye börtönébe lévén kísértetendő . . . ellenök a fenyítőkereset elrendeltetik. 2. Mindazok, akik akar pénzzel vagy kereskedéssel, akar a pénzgyűjtésbeni fáradozással, akar ingyen fuvarozással a lazítást előmozdították, s magokat annak rész(es)eivé tették, ezúttal szintén letartóztatottnak nyilváníttatván, csak biztos kezesség mellett s akkor is olyformán hagyatnak kinn, hogy legkisebb nyugtalankodás esetére a megye börtönében fognak a járásbéli szolgabíró által kísértetni.. . 218