Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

A. A KAMARAI KORSZAK (1694—1720) - V. ADÓÖSSZEÍRÁSOK A KAMARAI KORSZAKBAN - 1. Az első helységenkénti összeírás (1715)

2. A tőrök világ emléke a batárperekben A határperekben kihallgatott tanúk gyakran hivatkoztak a török világban történtekre. Midőn Nadányi Miklós szolgabíró a Csaba és Gerla közötti határvonal megállapítása ügyében 1719. május 23-án Békésen tanúkihallgatást végzett, az 56 éves Simon János így vallott: „Hallottam az atyámtól, hogy Vantháton egy megölt rácot találtak az ölvettek. Az török úr megtudván, ahol (a) rácot (találták, arról a helyről) az ölvetiek megmondották a török úrnak, hogy nem az ő földökön s határokon van, hanem a gellain. A gellaiaknak meg kellett adni az holt embernek (a vér)diját, és így mindenkor Gellához való volt Vanthát." A 72 éves Püski Mihály vallomásából: „Én ifjúkoromban Vészén laktam. Hallottam Mikos Jánostól, aki megholt, (hogy) a török világban Csaba felől jött egy pap. Gellán egy özvegyasszonyhoz szállott, kinek két fiai voltak Annak a papnak egy madara volt. Az házból máshová menvén a pap, sütött volna az özvegyasszony, s a madár a tésztájára szállott, megruzsnyította (bepiszkolta) s elkapálta a tésztát. Megüti az asszony a madarat, (az) leesik a földre, s meghal. Hazamégyen a pap, s a madárért erősen megveri az asszonyt, s onnét elindul, s elmégyen a pap. Hazamentek az özvegyasszony fiai. Meglátják és megtudják, hogy a pap verte meg az anyjokat. Utánamennek a papnak, 6 elérik. Ügy megverik a papot, meghal belé. Általvonják a Vandhátra, s a gellaiaknak kellett a díjat megadni a török úrnak, mert azt a földet ők bírták."

43 V. ADÓÖSSZEÍRÁSOK Ä KAMARAI KORSZAKBAN 2. Az első helységenkénti összeírás (1715) Az országgyűlés rendeletére 1715 szeptemberében megtörtént a megye 9 helységének első adóösszeírása. Az összeírás községenként a jobbágyok és zsellérek nevét, négy rovatban az általuk művelt föld adatait (hány köblös a szántóföld, hány köblös az irtás, hány kaszás a rét, és hány kapás a szőlő), befejezésül pedig az észrevételeket tartalmazta. „Oppidum taxatum Gyula (Gyula taksás mezőváros) ' (Fábián Péter bíró és 28 név szerint felsorok jobbágy.) Vizsgálat az észrevételekkel kapcsolatban 1. (Ebben a határban) a szántók osztatlanok, melyeket a helyi szokásnak megfelelően tetszés szerint választhatnak ki, és ahol jobban tetszik, használhatnak és művelhetnek. 2. és 3. Ezeken a földeken kívül semmi más jobbágyföldekkel és őket járandóságképpen megillető jobbágyi réttel nem rendelkeznek, melyeket maguk közt feloszthatnának. 4. A határ termékenység szempontjából jó, ahol egy köböl elvetése után ősziben 5, tavasziban pedig 4 köböl teremhet 5. A rétek jók, jó és szép szénát teremnek, úgyhogy egy kaszás (egynapi) munkájával egy közönséges szekér (szénát) lehet nyerni. 6. Közös használatra elegendő, mégpedig jó legelőik vannak. 20