Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXI. PARASZTMOZGALMAK - 2. A kuruc világ emlékének mozgósító hatása - e) A Pethő-felé vásárhelyi zendülés (1753) - f) Nyomozás csapszéki kijelentések miatt (1757) - g) Háborús rémhírek (1758) - h) Lesz még itt kurucság! (1835)

-Te fattyú, én téged nem hívtalak. Gyermeki idődnek köszönd, mert különben megemlegettetem veled a szentandrási bíró korbácsát! - melyre az ifjú igy felelt: - Én is a szentandrási bíró fia vagyok! Így az apa és fiú egymást felismervén, közelebb meutek egymáshoz és aztán a császári táborhoz, ahol így szólt a vén burkus: - Szedtevették! Nincs köztetek katona! Egy volt, az is az én fiam, azt sem hagyom köztetek. Ezzel mind a ketten elnyargaltak a burkusok közé, s végképp odamaradtak."

36 e) A Pet bő-féle vásárhelyi zendülés (1753) Szentes főbírája és tanácsa 1753. június 5-én értesítette Békés megyét, hogy „régen akasztófát érdemlett circiter (körülbelül) 15 tolvaj, rossz vásárhelyi betyárok . . . magokat összevervén (összeverődvén),... nemcsak lovakat fogdosván, hanem a ménespásztorokat is tegnapi napon megfosztván, elébbállottanak (odébbálltak) . .. Feljebb írt rossz emberek magok felől kuruc nevet költeni is nem irtóztanak."*'

7 Pető Ferenc vallomása szerint arra a hírre indultak meg, hogy Rákóczi Bercsényivel várja őket.

38 A vásárhelyi zendülőket Törő András öcsödi révész szállította át a Körösön, de őt a község kezességére szabadon bocsátották. Elfogták Szász János öcsödi és Ölyvedi András szentandrási református tanítót is, és Budára küldték őket. Ez utóbbi az egyik vásárhelyi felkelőnek, mielőtt a réven átment volna, egy éjszakára szállást adott, és másnap el is kísérte az öcsödi révig.

39 Az udvar annyira félt a kuruc világnak még az emlékétől is, hogy a felkelés három vezetőjét kivégeztette, több résztvevőt pedig várfogságra ítéltetett. f) Nyomozás csapszéki kijelentések miatt (1757) A megye 1757-ben Székely Józsefnek a berényi csapszéken tett kijelentése miatt tanúkat hallgattatott ki. Az első tanú „az újonnan fogadandó katonáknak verbuválására az helységtül rendeltetett" Bálás András volt, akinek a csapszékben borozó Székely József ezt mondotta: „- Hamisan verbuváltál. Te csak egy spion vagy, de nem parancsolsz nekünk. Várj csak, tavasszal vagyon nékünk fejünk, aki fog parancsolni!" - A másik tanú szerint „akkoriban ottan verbungon levő két katona kezeiket is nyújtották néki, híjván katonának, de Székely József arra csak azt felelte: - Nem megyek én, úgymond, azok közé, hanem ha az Isten megengedi, ha fölnyílik a tavasz, akkor lészen nékünk fejünk."

40 g) Háborús rémhírek (1758) A hétéves háború idején, 1758-ban Nagy András és tíz vádlott-társa, szentandrási lakosok felségsértési perében 17 tanút hallgattak ki. A vallomásokból kitűnik, hogy útonjáró emberek, deszkás tótok, pásztoremberek, vásárokra járó mesteremberek, korcsmákban beszélgetők országszerte oly híreket terjesztettek, melyeket mindenki szívesen hallott, és örömest tovább is adott: A burkus (a porosz) már Bécsben jár fel s alá, Magyarországból kimegy a német, nem kell többé porciót (adót) fizetni, a debreceni bíró fia lesz a király, Rákóczi pedig az erdélyi fejedelem. Gazsó Mátyás szentandrási lakos vallomása szerint Bokros János odavalósi lakos azt mondta neki: „— Mátyás öcsém, engemet csak bolondnak tartónak, de nem vagyok én bolond, mert a bírák elszedték az én földemet, de Szent Mihály-nap (szeptember 29.) után örömest visszaadnák, mivel a burkus Bécsben fel s alá jár, és ide is eljön Szent Mihály-nap után, ha az életet feltakarják (a búzát betakarítják), és akkor magamnak ele208