Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXI. PARASZTMOZGALMAK - 1. A szentandrási parasztfelkelés (1735) - d) Sebestyén János a vár feladására szólítja fel az alispánt

tájékoztatni kötelességemnek tartom. Harmadnapja, amikor az aradi rác katonaság itt Gyulán vagy környékén szándékozott letelepedni, s már a város felé közeledett, és én bizonyos hírhozóktól megtudtam, hogy Szegudvar (Székudvar) helységben Gyulától két mérföldnyire egy zászlóaljnyi pártütő van, és mások a közelben lappanganak, ezen rác milícia parancsnokának a (szerb) nyelvben jártas Tomcsányi urat és a nagyobb hitel kévéért magát a két hírhozót is, akiktől ezt megtudtam, személyesen elébe küldtem, kérvén, hogy a Székudvaron és a szomszédos Erdőhegy faluban lévő legelvetemültebb emberek gaz söpredékének üldözésére milicíájával siessen, amely felderítőit előre küldvén, még azon éjjel ellenük előrenyomult, és Erdőhegy falu közelében, ahol az elvetemült pártütők körülbelül ezren vagy többen is tábort ütöttek, az egyik oldalról erdők, másikról szekerek által védett lázadókat a rácok tegnap reggel hat óra körül megtámadták. A mindkét részről való első puskalövések után azok az elvetemült emberek az erdőkbe menekültek és elrejtőztek, akiket üldözvén és megfogván a rácok, lemészárolták őket. Azt mondják, a csata és üldözés délelőtt 10 óráig tartott. Megöltek az ellenségből körülbelül 500-at. Adná az Isten, hogy azon elvetemült emberek söpredékének mielőbb emléke se maradjon, és az óhajtott nyugalom és békesség újra helyreálljon. Magamat egyébiránt magas kegyébe és jóindulatába ajánlva . . . maradok legalázatosabb szolgája Klósz Mátyás."

10 d) Sebestyén János a vár feladására szólítja fel az alispánt Klósz alispán írja, hogy a felkelők levéllel kérték tőle a várat. A levelet Sebestyén János, a szentandrási felkelők kapitánya írta, és május 2-án este juttatták el az alispánhoz: „Ajánljuk kész szolgálatunkat kegyelmednek, nemzetes vicespány uram! Nemzetes Vicespány Uram! Miit (mint) kegyelmes urunk ő felségének (ti. II. Rákóczi Ferencnek) igaz renden lévő vitézei I(ste)nünk őfelségének parancsolatja szerént a sok özvegyeknek, árváknak (oltalmára) és édes nemzetü(n)knek s I(ste)nü(n)knek dicsősígére, úgy nemes vallásu(n)knak megmaradására készen vagyunk édes hazánk mellett vért ontani, melyre nézve Kegyelmednek adjuk tudtára, hogy mi felséges uru(n)knak hűséggel való vitézei kívánjuk a várnak feladását. Ha mi kérjük, azzal tartozu(n)k úgy tudtára is adni, hogy minden veszedelem nélkül Kegyelmetek megszabadulhasson. Ha pediglen nem adják fel (ti. a várat), jüvendőben ami rajtok esik, magoknak tulajdonítsák. Hogy (ha) pediglen azt gondolnák, hogy valami kárt tennénk, semminemő kárral illettetnek, melyrül is hítü(n)knek igaz erejét megmutatni, úgy kezünkkel is megerősített levelü(n)ket adjuk: Én Sebesnyén István (János) esküszöm az élő Istenre, hogy semmi kárral vagy veszedelemmel nem illettetnek, ha a várat kuruc számára tartják. Kegyelmes urunknak (Rákóczi Ferencnek) vitézlő kapitánya, Sebestény István János Kegyelmednek datált levelét, fidel(it)er (hűségesen) szolgálatját is ajánlja. Nemzetes vicespány uramnak illendő becsülettel adassék Gyulára!"

11 A levél egy másolati példánya az Országos Levéltár Harruckern-anyagában is megvan. Ezt Orczy István báró és Andrásy Zsigmond csongrádi alispán hitelesítette. Erre a példányra Klósz alispán a következő megjegyzést írta: „Jelen másolat eredetije (:mely méltóságos báró Orczy István urnák, a megyei segítőcsapatok parancsnokának átadatott:) 1735. május 2-án éjjel fél tiz körül egy bizonyos özvegyasszony ablakában egy fiú által találtatott, és minthogy nekem szólott, egy esküdt, valamint Gyula város jegyzője és maga azon özvegy által Gyula várába behozatott."

12 202