Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XX. A JOBBÁGYOKKAL VALÓ BÁNÁSMÓD - 1. Deres és bot

2. A munka minősége... korántsem oly nehéz, mint azt az álhírek és onnét minden megkísértés (próbálás) nélkül visszariadt dologkerülők beszélik. .. Láttam szemeimmel, hogy minden megerőltetés nélkül 4-5 ásónyomnyi mélségre dolgozhatni szárazon ... A száraz földet a munkás egy kis könnyű talicskába rakva egyedül maga minden fáradság nélkül szárazon a töltéshez taszítja, ott kifordítván, a kapások elegyengetik ... Tehát a munka nem sáros, nem erő vesztegető, és a fáradságot - mit ismét 2000 ember jelenléte igazol - mindenesetre kifizeti. 3. Mi az élelmezést illeti,... ez hitelbe egy felvigyázó által teljesíttetik, de a a munkás akár a hely színén, akár Tápén, vagy a szegedi piacon magának megszerezheti . .. Mert itt valóságos piac van, kocsikkal vannak a szekerek Szegedről, Makóról. Szabadon mérik a szalonnát, bort, pálinkát, főzeléket, dohányt, szóval kaphatni mindent, amire munkásembernek szüksége leend ... 2 Ft 30 kr-on oly nagy szegedi kenyeret vehetnek, mellyel egy hétig bőven beérnek. Tehát az élelmezésben nincsen semmi szükség, sem megszorítás. 4. (A munkások számára) igen alkalmatos, tágas pajtákat készített a vállalat. . . A hely színén szabad tüzelésre van temérdek fűzfa, nád, gaz elég. 5. Szükséges még a fizetésről is említést tennem, mert embereink az ellen is panaszkodtak. Én a hely színén több óráig álltam bent ezen . . . fabódéban,... de én elégedetlenséget vagy egy hang zúgolódást nem hallottam . . . Az igazgató mérnök úr... felette sajnosán vette embereink elámításukat, és ezt megelőzni kívánva, Makóról.. . lovas embereket küldött utánok, hogy a hely színére menjenek, ne higgyenek a csalfa beszédeknek, de hiába, mert a nép egymásnak több hitelt adott."

24 XX. A JOBBÁGYOKKAL VALÓ BÁNÁSMÓD 1. Deres és bot A jobbágyok és zsellérek teljesen ki voltak szolgáltatva a hatalmasabbak és módosabbak önkényének. A földesúr és tisztjei a törvényesnél több kilencedet és robotot vettek meg rajtuk, a napszámbérek fizetésénél megkárosították őket. Emellett a földesúr, az uradalmi tiszt, a szolgabíró, a kommissárius (csendbiztos) okkal, ok nélkül verette is őket, a felnőtt férfiakat bottal, a nőket és gyermekeket korbáccsal. Minden földesúr udvarán ott állott egy oszlop, melyhez az engedetleneket láncolták, és nyakvasban tartották a szabad ég alatt, nemegyszer éjjel-nappal két verés közt is. De verette őket a megyei törvényszék és az úriszék is, a hajdú és a pusztai katonák, a helység bírái, verték a beszállásolt katonák, sőt cselédjét és szolgálóját a gazda is. A szeghalmi elöljárók 1821-ben panaszt tettek a megyénél, elmondván, hogy „a folyó esztendei május holnap 8-án több lakosok gróf Festetics Vince út részére ugart szántani úgynevezett Szigeti-pusztára lévén kiküldve, amidőn azok mind azért, hogy magok kenyereztek, mind pedig, hogy jószágok pihenjen, kifogtak volna,... (a jószágok) az azon ugarföld közt lévő Kis-Zsemlyékbe is . . . belementek, melyet az uraság gazdája meglátván, káromkodások közt. . . neveiket felírván, délután gróf Festetics Vince földesúrok mentségeknek meghallgatása nélkül nemes Ambrus Péter fiát, Mihályt, F. Tóth Mihály fiát, Jánost... (és még 10 társukat) lehúzattatván, kire 18-ig, kire 20-ig, kire 22-ig vágatott oly kínzással, hogy nagyobb részént altestek kihasadozott."

1 A megye elrendelte az ügy kivizsgálását. Ennél többet aligha tehetett. 196