Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XVII. ALLATTENYÉSZTÉS - 2. Szarvasmarha-tenyésztés - c) Pusztabérletek

A puszta átadása úgy történt, hogy a földesúr uradalmi tisztje megmutatta a bérlőnek a puszta határpontjait. Amikor 1766-ban a Gyuri-puszta felét a békésiek és herényiek bérbe vették, a puszta felmérése úgy történt, hogy megszámolták, hogy a puszta határán haladó szekér kereke hányat fordult.

10 Vida Imre gyulai uradalmi prefektus 1780. április 24-én Csejt-pusztát három évre bérbe adta az öcsödieknek: „Alább megírt méltóságos gyulai uraság nevében adom tudtára mindeneknek, hogy minekutána ezen domíniumhoz (uradalomhoz) tartozó Öcsöd nevű helységnek némely lakosai Isten ő szent felségétől szorgalmatos igyekezetek után annyival megáldattak, hogy nemcsak a fülűek mívelésére szükséges barmokat, hanem még keresedésre is tartanának, s nevelnének, ilyenek tehát számosan azon helységben találkozván, folyamodtak tulajdon földesurukhoz, hogy mások előtt olyan pusztának árendában való adását kinyerhetnék, melyen fent írt szándékokat és marhájok szaporítását tovább is folytathatnák. Igyekezeteket segíteni kívánván az méltóságos uraság, alázatos instancia)okra Csejt nevezetű pusztáját ä 24 april 1780. három esztendőkre itten megírt lakosoknak engedte s bocsájtotta 600 rénesforintokban. 1. Hogy azon pusztában semminemű szántást vagy szállás állítását tenni nem lészen szabad, annyival inkább (annál kevésbé) káros sertések legeltetését ottan praktikálni (gyakorolni). - 2. Az határokat minden szorgalmatossággal konserválni (megtartani) tartoznak, és abbul semmit elidegeníteni nem engednek. - 3. Három esztendő eltelvén, valamind a helységet nem erőltetheti a méltóságos uraság, szinte úgy az uraság ís fenttartja, hahogy másképp akarná azon pusztát traktálni vagy másoknak exárendálni (bérbe adni), semmi praeemtiót ne allegálhassanak (elővételi jogot ne vitathassanak)."

11 A pusztabérleti szerződések a határok megőrzésén ós megújításán, valamint a fizetési időpontok megszabásán kívül különféle kikötéseket is tartalmaztak. Íme néhány a leggyakoribbak közül az orosháziak pusztabérleti szerződéseiből: 1783. április 17-én a gyulai uradalomtól a Szénási-pusztát vették bérbe: „Mivel csak egyedül orosháziaknak adatik Szénás-pusztának fele része, nem lészen szabad nékiek ott űzeddézma alá szántani, és vettetni, és földet kiadni, mivel 2. Az olyatén tizeddézma vétele vagy subárendációja (albérletbe adása) uraságot egyedül illető juss és hatalom lévén, a községet az nem illeti. Egyebet és ellenkezőt cselekedvén, e kontraktus semminek fog állíttatni. - 6. ... Minden olyatén eltévelyedett és bitang nevezet alatt a pusztán találandó marhák harmadnap alatt a méltóságos uraság által kirendelt helyre, Kígyósra hajtassanak."

12 1803-ban gróf Károlyi Józsefnétól 3 évre kibérelték a Szénás-puszta alsó részét: „Az... árendán kivül köteleztetik az említett árendás község két jól bízott sertésnek szalonnáját az méltóságos udvar számára a maga fuvarjával Pestre okvetlen szállítani... Gyepet feltörni nem lészen szabad, annyival inkább valamely épülettétel avagy tanyaépítés. - Minden vadászat tilalmaztátik... Fegyverei és agarai konfiskációja (elkobzása) mellett valahányszor rajtaérődnek, mindannyiszor büntetődni fognak egy aranyra."

13 / 1812-ben ugyanazt a pusztarészt gróf Keglevíts Ágostonnétól veszik 3 évre bérbe: „Az elébb kiírt pénzbeli árendán felül tartozni fog az árendás község konyhabeli szükségre esztendőnként Pestre maga fuvarjával ingyen egy akó jól kifőzött tebénvajat felszállítani és adni."

14 A földesurak hiába tilalmazták a puszta gyepjének feltörését, végül is nem térhettek ki előle. 1830-ban gróf Bolza József már azt kénytelen kikötni, hogy „tartozni fognak az orosházi árendátorok az egész kíárendált pusztarésznek egyharmad részét változtatva (felváltva) szántatlanul parlagon hagyni."

15 1832-ben a Földvár- és Bánhegyes-puszta bérbeadásakor az aradi kamarai uradalom már megengedte az orosháziaknak, hogy a pusztákat arra használják, amire akarják.

16 1843-ban pedig a 182