Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XV. NÖVÉNYTERMESZTÉS - 2. Földművelés - a) Szántóföldi növények termesztése - b) Két- és háromnyomásos rendszer

2. Földművelés a) Szántóföldi növények termesztése A Békés megyei búza már a 18. században országos hírű volt. 1799-ben Csokonai mint „a világnak legszebb búzáját" emlegette.

4 - Magda Pál 1819-ben így írt: „Ezen magyar Kanahán földjén temérdek búza terem, és oly tökéletes, hogy jóságára nézve mindjárt a miskolci búza után tétettetik"

5 - Fényes Elek ezt írja 1839-ben: „Tiszta búzát mindenütt legtöbbet s igen jót termesztenek, mely sikerességére (sikértartalmára), acélosságára nézve mind a pesti, mind a nagyváradi piacokon felette becsültetik. Különösen híres az öcsödi, szentandrási és békési. Rozsot ritkán vetnek, hanem helyette kétszerest, továbbá árpát, zabot és sok kölest. A tengeri (kukürica) itt nincs oly divatban, mint Bihar és Arad megyékben, s ezt leginkább földjavításra használják, amidőn már földjeiken a gyom nagyon elharapódzott a rossz szántás és nem ugarlás miatt... A burgonyának is mind ez ideig kevés becse van. - Kendert minden helységban termesztenek, legtöbbet pedig Csabán

; Orosházán és Mezőberényben, hol a vászonszövés nevezetes ágát teszi az asszonyi nem szorgalmának. A repce mindinkább kezd terjedni, s a megyében már is találtatik 22 olajütő malom. Dohányt a kígyósi pusztán sokat ültetnek az odavaló kertészek, Dobozon már kevesebbet, de ez mineműségére legjobbnak tartatik."

6 - „Csabán 1845-ben az úrbéri szabályozás megtörténtével mintegy 800 hold vettetett be egy pár tavaszon kölessel, s gazdag áldással jutalmazta mind a földtulajdonosokat, mind a munkásokat. A köles piarca Debrecen volt egyedül."

7 b) Két- és háromnyomásos rendszer A kétnyomásos (kétfordulós) rendszernek az volt a hátránya, hogy a földnek csak fele termett, a másik fele parlagon maradt. Ezért tértek át a háromnyomásos rendszerre. Ennél a helység „szántóföldjeinek egy fordulója ugarnak marad, a más kettőt pedig, egyiket őszi, másikat tavaszi vetés alá használják."

8 - Bodoky Mihály földmérő 1818-ban tervet készített a gyulai határ urbariális földjeinek három fordulóra való felosztására. A magyargyulai gazdák azonban továbbra is két fordulóban kívánták úrbéri földjeiket használni. Szerintük az újabb méréssel csak a nagyobb gazdák járnának jól, a kisebbek károsodnának. Az egyfertályos gazda ereje nem tenne elegendő arra, hogy földje három helyen lévén, annak egy részét ősszel, másikát tavasszal vesse be, és két külön időben takarítsa be.

9 Egyébként is „1. Azt értvén a plánumból (tervből), hogy három kalkatúrában (fordulóban) leendő mérése alkalmatosságával a földnek, Németgyula nem úgy, mint ezelőtt, külön tagban venné ki kompetenciáját (járandóságát,) hanem a magyarokkal öszvekeveredve, ettől elannyira irtódzanak, hogy készebbek földeikről is lemondani, mint azokkal öszvekeveredni... - 3. A három kalkatúrától ijeszt nyomásainknak (marhalegelőinknek) bizonytalan kiütése, mert megesik, hogy a mérés alkalmatos, száraz időben történvén, olyan helyek esnek nyomásainkban, melyek a víz járásakor átaljában haszonveh eteti ének lesznek, amint a múlt esztendőbéli próbák bizonyítják. Most is a két forduló szerént kevés lévén nyomásunk, a három forduló által még jobban megkisebbedvén, inkább kárt, mint hasznot gondolunk. 4. A gyulai földnek egyenetlen, terméketlen, székes és posványos volta is arra bír bennünket, hogy maradjunk a két forduló mellett, mert ha most két fordulóban is lehetetlen földeinket jó kvalitásban (minőségben) bírni, mennyivel inkább, ha a három forduló több széket (sziket, szikes földet) hoz földeink közé, és nyughatatlanabbá tesz némelyeket, mint azelőtt is voltak."

10 164