Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XIII. A JOBBÁGYSÁG MEGVÁLTJA MAGÁT AZ ÚRBÉRI TERHEK ÉS A FÖLDESÚRI HATALOM ALÓL - 2. Az örökváltság - a) A tótkomlósi örökváltsági szerződés (1844)

mázták. A zavargás elfojtására Szombathelyi Antal első alispán csabai és betényi katonaságot rendelt Szarvasra, és ott rendkívüli törvényszéket tartott.

6 2. Az örökváltság Az 1840. évi VII. te. lehetővé tette, hogy a jobbágyok minden úrbéri tartozás és szolgálat alól földesuraiktól magukat örökre megválthassák, és ezáltal a jobbágyi terhektől véglegesen mentesülhessenek. Az örökváltsági szerződésről az uraság és az érdekelt község megbízottai éveken át tárgyaltak. A földesurak általában igen magas váltságösszeget követeltek, - úgy tüntetvén azonban fel, hogy jobbágyaik iránti ismert atyai szeretetüktől indíttatva állapítanak meg ily alacsony összeget; a jobbágyok közt viszont nem egy volt, aki pénze nem lévén, nem is gondolhatott úrbéri földje megváltására. a) A tótkomlúsi örökváltsági szerződés (1844) Békés megyében az első örökváltsági szerződést Rosty Albert kötötte meg 1844. június 27-én tótkomlósi jobbágyaival. „örökváltsági szerződés, melyet mi alulírottak, ésugyan egyrészről én, Rosty Albert mint tekintetes, nemes Békés vármegyébe kebelezett Tótkomlós helységének egyik közbirtokosa, másrészről pedig mi tekintetes Barkóczi Rosty Albert táblabíró úrnak tótkomlósi jobbágyai, úgyis, mint a többi ezen részhez tartozó jobbágy társaink megbízott képviselői, az úrbéri jobbágytartozások, szolgálatok és adózások örökös megváltása eránt hosszabb megfontolás és egyezkedés után szabad és eltökélt akarattal minden jövendőségre változhatatlanul az 1839/40. évi 7. te. engedelmével és értelmében egymással a következő módon kötöttünk s állapítottunk: 1. Vagyon nékem, Rosty Albertnek a tótkomlósi helységben a) 41 - 15 telket bíró - jobbágyom; egy egész telkes jobbágy pedig köteles évenként szolgálni a hosszú fuvar helyetti napszámmal együtt az 1836. évi úrbéri 7. te. szerént 54 kétmarhás napot, s így 15 sessióra esik évenkint 810 napi marhás szolgálat; minden igás napot 20 ezüst krajcárjával véve, ezen földesúri illetőség pengő pénzben 270 Ft-ot (ád), b) Zsellérház van 41, melyek 18 gyalog napjával számítva, adnak 738 napot; minden gyalog napot 10 pengő krajcárba számítván, ád évenként 123 Ft-ot. c) Ürbéri ház van 82, melyeknek mindenike egyévi füstpénzül egy ezüstforintot fizetvén, ád évenként 82 forintot. d) A 30 hold és 233 D° kenderföldből járó kilenced minden holdra 48 pengő krajcárba megállapíttatván, esik érette évenként kerek számba 24 Ft. e) Az úrbéri földekből minden egész telekre vétetik kilenced fejében 4 1/2 köböl búza és 4 1/2 köböl árpa, s így 15 telekre 67 1/2 köböl búza és 67 1/2 köböl árpa, az őszinek köblit 2 Ft-jával számítva, a tavaszinak köblét 1 pengő forintjával vévén, ád évenként 202 Ft 30 kr-t. Tészen tehát ezen előszámlált jobbágyi adózásoknak és szolgálatoknak egyévi értéke összesen 701 Ft 30 kr-t, mely 6 száztóli (százalékos) kamatnak tekintve, felér tizenegyezer hatszázkilenvenegy forint és 40 krajcár, azaz 11 691 Ft 40 kr tőkepénzzel ezüstbe. Mint fellebb mondatott, áll a szerződés tárgyául felfogott földesúri úrbéri bírtok 15 jobbágyi telkes ülésekből és 41 házas zsellérekből, melyekből (mely utóbbiakból) az úrbéri törvények értelmében nyolcat egy egész telekre számítván, tészen az összes birtok 20 1/8 sessiót, mely számmal az úrbéri jövedelem tőkéjét, azaz a feljebb kiszámított 154