Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XIII. A JOBBÁGYSÁG MEGVÁLTJA MAGÁT AZ ÚRBÉRI TERHEK ÉS A FÖLDESÚRI HATALOM ALÓL - 1. A legelőelkülönítés - b) Szarvasi zavargások a legelőelkülönítési szerződés miatt (1835)

elöljárók és módosabb gazdák teljesen egyet értettek: a hazátlan zselléreket a közös legelő felosztásakor mellőzték. ., a) A szarvasi legelőelkülönítési szerződés (1835) „A szarvasi közlegelőnek örökös s állandó elkülonözése eránt" Omazta Zsigmond uradalmi ügyész a szarvasi uradalom nevében 1835. január 16-án 9 pontból álló szerződést kötött Szarvas mezőváros elöljáróival: „1. Két ágra terjedvén a szarvasi közlegelő, eközött a Csabai-országút határvonal gyanánt szolgálván, szabad választására hagyatott a községnek, hogy akár az északi részre eső úgynevezett Décsi-, akár az délre eső, úgynevezett Kákai-legelőt magának ... választhassa ... Miután pedig a község saját érdekei tekintetéből a kákái részt célerányosabbnak vélte maga részére megtartani, az uraság részéről is kijelentetett, hogy amennyiben ezen választott részből a jobbágyság járandósága ki nem telne, a hátralevőséget a Csabai-úton túl is kész lenne kivágattatni... 2. .. . Minden urbariális sessió (úrbéri telek) után - minden nyolc házas zsellér pedig szinte egy sessióba számítván - öszvesen 32 (azaz) harminckét holdak 1200 (azaz) ezerkétszáz D ölével véve vágattassanak kí a község részére azonnal. - Lévén pedig konskripció (az adóóösszeírás) szerént Szarvason 355 3/8 urbariális sessió, 20 nótáriusi, papi, kántori és többi, 114 5/8 sessiót tevő inkvilináris (zselléri) s így öszvesen 490 urbariális sessió, melyek után 32 holdjával kellő számítás szerént 15 680 holdak járván, ezen mennyiségnek... kivágattatására és még jövő tavasszal leendő ünnepélyes általadására magát és örököseit a közbírtokú földesuraság kötelezi. 3. Az ekképp történt elkülönözés (után) a jobbágyság részére kijelelt legelő egyenesen a jobbágyság urbariális illetősége lévén, azt a jobbágyság az uraság nyilvános kizárásával szabadon bírhatja és használhatja ... 6. Az uraság... libalegelő színe alatt, miután az a 32 holdnyi illetőségbe bétudódott, valamely plágának (területnek) kijelölésére nem köteleztethetik... 7. Ä subinquilinusok (hazátlan zsellérek) számára az uraság semmi különös (külön) legelőt kivágatni nem tartozván, arra nem is kötelezhető .. .*** b) Szarvast zavargások a legelőelkülönítési szerződés miatt (1835)

2 A lakosság elégedetlen volt a legelőelkülönítéssel. A bírót és a jegyzőt azzal vádolta, hogy az uraság kezére játszotta a határ jobbik részét, és 1835. március 1-én templomból jövet megtámadta őket, sőt március 3-án a jegyző tanyáját fel is gyújtotta. A történteket Békés vármegye fenyítő törvényszékének a 65 szarvasi lakos ellen indított bűnperben 1836. szeptember 2-án és 3-án felvett jegyzőkönyve a következőképperi adja elő: „... A szarvasi uradalom és lakosság között a legelő szabályozása tárgyában kötött egyezségnek... a nép némely nyughatatlanok befolyása által el nem fogadására unszoltatva, azon egyezséggel való meg nem elégedését nyilatkoztatta azzal, hogy március 1. napján, vasárnap a templomból kijövő népcsoport a szokott hirdetéseket véghezvivő nótáriust és bírákat nemcsak megtámadta, hanem őket a városházához is elkísérve, minden goromba, fenyegetődző, jól hallható azon szavakkal: „Húzzátok ki a bírót! Húzzátok ki a nótáriust!" illette, és a legelő tárgyában kötött egyezségnek széjjeltépésével való megsemmisítését lármásan sürgette... Március 3-án a helybeli nótáriusnak tanyája a nyughatatlanok által felgyújtatván, bent lévő marháival a láng prédájává leve.

3 Űgy továbbá március 8-án, vasárnap folytatták fenyegető lármáikat, s a szerződés megsemmisítését újabban is hathatósan sürgették... Április 5-én, egy vasárnapon... a2 isteni szolgálat után hazatakarodó nép tömegéhez az 1. rendű, vasban álló (Kovács Pál) felkiáltván: „Utánam, emberek! Menjünk 152