Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XII. A FÖLDESURAK EGYÉB HASZONVÉTELEI - 2. Halászati szerződések

c) A korcsmáltatási jog bérbeadása A gyulai uradalom 1795. február 21-én a korcsmáitatás jogát három évre bérbeadta Németgyula elöljáróinak: „1. Tartozni fognak ezen jussért esztendőnként ezer id est (azaz) 1000 forintokat, felét Szent György, felét Szent Mihály napján az uraság kassájában (kasszájába) ... befizetni. 2. Mivel az uraságnak nagy predjudiciumára (sérelmére), a kommunitásnak pedig tetemes kárára vagyon, ha valaki akármely részében az esztendőnek sert avagy pálinkát, a nyári holnapokban pedig bort a kirendelt korcsmákon kívül áruitatna, azért szorosan köteleztetik a város nemcsak mindnyáj oknak rendes hirdetése által megtiltani, ... hanem ha valaki világosan ellene cselekedni a tilalomnak merészelne, kontrabandával (elkobzással, lefoglalással) is az uraság nevében a prevarikátorokat (jogsértőket) büntesse,.. 3, Mivel a borkorcsmáitatás addig is 900 forintokban lévén, a pálinkaáruitatás csak 100 forintokra vétetett... Azért köteles lesz a kommunitás, ha helyben pálinkát nem vehetne, más idegenek előtt pálinkát folyó áron az uraságtól venni, a sert pedig ismét folyó áron . .. minden üdőben az uraság serházából hordatni."

6 2. Halászati szerződések Paulovics András a Harruckern-örökösök tiszttartója 1795. január 1-én három évre bérbe adta Füzesgyarmat helységnek a határ halászati jussát: „1. A feljebb nevezett kommunitás ezen halászatbéli jussért tartozni fog a méltóságos földesuraságnak esztendőnként 250, azaz kétszázötven tekenyősbékákat Gyulára az uraság békástavában minden tavaszon maga költségén beküldeni, nemkülönben csakugyan (ugyancsak) oda minden esztendőben március holnapban három akó csíkot beszállítani. 2. Hahogy (hogyha) pedig... a feljebb írt tekenyősbékáknak számát a nevezett község in natura (természetben) bé nem szerezhetvén, meg nem adhatná, köteles lészen azoknak elmaradott részét, párját 24 krajcárjával számítván, pénzül lefizetni... 3. Ellenben szabaddá hagyatik a fent írt község az egész határban minden néven nevezendő vizeknek, halászó tavaknak, békászó és csíkászó réteknek haszonvételével, azon vizekben és rétekben a maga tetszése szerént akárkinek szabadságot adván halászni, békászni, csíkászní és madarászni."

7 Eke András és 4 társa 1810. november 4-én Füzesgyarmat helységtől albérletbe vette a helység határában lévő halászó és csíkászó vizeket az alábbiak szerint: „1. Köteleztetünk minden esztendőnként a városházához tavasz elein háromszáz tekenősbékát minden hiánosság nélkül beadni. 2. A csíkászatért esztendőnként tizenöt akó csíkot adni köteleztetünk. 3. Minden héten pénteknapon a városházához elegendő hallal szolgálni és azt provideálni (ellátni) köteleztetünk."

8 A nagy pusztítás folytán rohamosan fogytak a teknősbékák, úgyhogy az 1814. január 1-i szerződésben a 300 teknősbéka helyett már csak 150, 15 akó csík helyett pedig csak 12 akó szerepel. Megjelent a pénzbéli árenda: „A méltóságos földesuraság részére a kommunitás által beadni árenda fejében kötelezett egyszáz rénesforintokat - írja az albérlő - in valuta (ezüstpénzben), felét Szent György-, felét Szent Mihálynapra főbíró Gacsári János uram kezébe beadni köteleztetem."

9 150