Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

A. A KAMARAI KORSZAK (1694—1720) - III. A MEGYE ÚJRATELEPÜLÉSE - 1. A gyulai szerbek - 2. A magyarság visszaszállingózása - 3. Gyula 1705. évi kuruc ostroma

békésiek a vármegye tisztjeitől sok kellemetlenséget szenvednek, miszerint a vármegye pénztárába 1100 Ft-ot fizettek (: nem tudván, hogy mire fordították :), sőt valahányszor közgyűlést tartanak, Komáromi alispán úr (parancsára) ... marhát vágnak, ezenkívül tyúkokat, kacsákat, libákat, bort, kenyeret, vajat, tojást és egyebeket szolgáltatnak, jóllehet ezen vármegye csupán 7 faluból áll, - és 130-150 icce bort adnak, ami évente többször is megesik.. ."

14 ni. A MEGYE ÜJRATELEPÜLÉSE 1. A gyulai szerbek A gyulai várból 1695. januárjában kivonuló törökök a rácokat nem kényszeríthették arra, hogy velük menjenek. Az itt maradt rácok von der Portben ezredestől három évre adómentességet kaptak, de dézsmát sem akartak fizetni.

15 Viszont Gyula város rác tanácsa 1698. február 10-én a Budai Kamarai Igazgatósághoz írt, német nyelvű levélben, melyet cirilbetűs írással Zsivan Jaka Petar Janki és Jaka Petar Eremia írt alá, Lindner tiszttartó ellen panaszt emelt, mert a város fuvarát nem akarta megfizetni.

16 A rác „militia nationalis" létszáma 1698. első felében 285 volt. Tudjuk ugyanis, hogy a milícia ekkor 8550 adag kenyeret kapott havonként.

17 1700-ban a gyulai várat a marosi határőrvidékhez csatolták. A várban a kevés számú német őrség mellett maradó rác milíoiát kivették a megye joghatósága alól, így adót sem kellett többé fizetniük. 2. A magyarság visszaszállingózása 1699 és 1703 közt a visszaszállingózó lakosok 31 falut ültek meg újra. A vármegye 1701. április 5-i közgyűlése azonban az 516 Ft adót még csak hét helységre vethette ki. Békés 220, Szeghalom 150, Vésztő 71, Körösladány 25, Doboz 25, Bélmegyer 15 és Gyula magyarlakta része 10 Ft-ot fizetett.

18 1703-ban aztán a gyulai rácok végigdúlták az újonnan települt falvakat. Egy egykorú feljegyzés szerint „az istentelen rácok nem kedvezvén sem ifjúnak, sem vénnek, sem asszonyembernek, sem leánynak, sem parasztembernek, sem cigánynak, sőt még a gyermecskéket és csecsemőket is fegyverre hányták."

J9 A békésiek II. Rákóczi Ferenc parancsára Karcag vidékére, a szeghalmiak a Berettyó jobb partjára költöztek át. Bélmegyer, Berény, Csaba, Doboz, Endrőd, Gyarmat, Gyoma, Gyula, Körösladány, Köröstarcsa, Öcsöd, Vésztő és néhány kisebb település lakossága szétfutott a rácok elől. A megye újra elnéptelenedett.

20 Egy 1703. évi jelentés szerint az egész megye csak a vadállatoknak ós az ég madarainak lakóhelye.

21 5. Gyula 1705. évi kuruc ostroma*

1 A KÖrös-Maros-közi rácok fő fészkeikből, a gyulai, borosjenői és aradi császári várakból állandóan nyugtalanították a magyar lakosságot, és tekintélyes számú kuruc katonaságot kötöttek le. Rákóczi fejedelem 1705. április 26-án a következő utasítást adta Károlyi Sándor generálisnak: „Menjen a Tiszán túl való földre, holott is szorgalmatos industriája (ipar14