Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XII. A FÖLDESURAK EGYÉB HASZONVÉTELEI - 1. A földesúr italmérési és korcsmáltatási joga - a) Kurtakorcsmák

alispánnak: „Hacsak hatalmasabb erő nem éri a csabai elfajult némely engedetlen lakosokat, akiknek veszedelmes példáját már majd az egész helység követni láttatik akármely kegyelmes parancsolatoknak teljesítésében is, jóllehet makacsságok megtörésében fáradhatatlanul kötelességem szerint igyekszem, szeméremmel (szégyennel) hátramaradni kinteleníttetem."

71 Ugyanő 1788. február 27-én ezt jelenti az alispánnak: „Elöljáróik ellen vétkesen felzendült gyomai lakosokat valamennyire lecsillapítván, ez folyó hónak 25. és 26. napján Bajára megindíttattam Berény és Tartsa helységekkel, akik az utaknak felettébb való felfakadása miatt... szekereiket elhagyván, bágyadt lovaikkal visszafordultak... Rettenetes nehézségű az út, kivált a szántóföldek közt.. . (Csabán) húsz vagy harminc szóhalló (szófogadó), becsületes lakosokon kívül a vason Szegvárra küldetett személyeknek vakmerő biztatásokra mindnyájan idehaza maradtak. Veszedelemben forognak itt mind a bírák, mind én, akiknek rendeléseit istentelen ... emberek felforgatták, és az együgyű balgatag népet elcsábítván, részekre (maguk részére) hódították. Lehetetlen is egyébként a fölséges rendeléseknek sikere, hanemha a tekintetes úr úri bölcs Ítélete szerint abban valamely foganatos módot feltalálni méltóztatik."

72 Hogy a siker érdekében mily foganatos módot talált az alispán, kitűnik Hergécz 1788. március 7-i jelentéséből: „Csaba lakosainak azáltal történt megtezzenésével, hogy a zenebonás öt nyakasok vason tartattak, (a lakosság) húsz Öl tűzifát is általszálíított (Szabadkára)."

73 XII. A FÖLDESURAK EGYÉB HASZONVÉTELEI A földesurakat földbirtokaikon megillették az ún. kisebb királyi haszonvételek (beneficia regalia): az ital mérési és korcsmáltatási jog, a húsmérési és mészárszéktartási jog, a vám- és rév jog, valamint a vásárjog. őket illette továbbá a nemesi birtok tartozékaként a boltnyitás, a vadászat, halászat és madarászat is. 1. A földesúr italmérési és korcsmáltatási joga a) A kurtakorcsmák Az 1771-72. évi urbárium a jobbágyok haszonvételei közt említi, hogy „szabací légyen a jobbágyoknak bort árulni Szent Mihály-naptól Szent György napjáig (szeptember 29-től április 24-ig), mert szőlői vannak."^ A három utolsó szó a csabai urbáriumban kézzel van beírva, jelezvén, hogy csak saját termésű bort árulhatnak. Ez időben a máshonnan behozott bort elkobozták tőlük. Ezeket a kurtakorcsmákat szinte lehetetlen volt ellenőrizni. Mint Hergécz Imre csabai főszolgabíró írja 1787. szeptember 12-í kurrensében: „Az adózó nép őfelségének azon kegyelmes engedelmével, mely által kinekrkinek tulajdon maga termesztésének az utcán által való kimérése megengedtetett, bal értelemben vévén, sokan azok közül házaikban s pincéjeikre cégért ütni s valóságos korcsmát kezdeni bátorkodtak. . . Ha kik .. . (saját termésű) boron kívül . . . akárminémű más italt mérni bátorkodnának, kontrabanda vagy(is) annak elvesztésén kívül is érzékenyül is megbüntessenek."

2 „Békés községnek az urbárialis borkorcsmároltatás eránt a helybeli uradalom ellen indított perben" a helytartótanács 1818 elején a következő királyi resolúciót (elhatározást) adta ki: „Minekutána a békési lakosoknak azon úzsusa (gyakorlata), mely 148