Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XI. A JOBBÁGYSÁG KATONAI TERHEI - 5. Katonai szekerezés - g) A csabai és gyomai zendülés

fuvarozások miatt vonójószágaink annyira szemlátomást erőteíenekké lesznek, hogy... ugarlás nélkül maradni kénteleníttetünk. Más mesterségünk a szántásnál-vetésnél egyéb nem lévén, eszerént éhelhalásra jutunk. Csak a szekereink amicsodások volnának, egyszeri útban is annyira elkopnak s rongyollanak, hogy azoknak reparáció jókat s úti költségeinket a fuvarozásért való fizetéssel helyre nem hozhatjuk."

62 Sokan a kirendelés elől elszöktek, mások a kirendelésből engedély nélkül hazajöttek. A szökevényekkel való bánásmódról Tomcsányi szolgabíró 1789. októberében ezt írja az elöljáróknak: „Ha valakik onnét elszöknének,,., hazajövetelekkel azonnal megfogassák, ide... hozzám keresztvasban elkísérjék, én pedig ugyanazon keresztvasban Szegvárra azonnal küldeni el nem mulatom."

63 Hogy a makacskodókat is engedelmességre kényszerítsék, a helység bírája meg* kapta a 12 pálcára való büntetés jogát. Tomcsányi ezt 1788. október 3-án közölte az elöljárókkal: „Felséges urunk a helységek bíráinak azon lakosokat, kik a frospontozásban (forspontozásban, előfogatozásban) és a felséges hadisereg számára vivendő élelmeknek mozdításában nyakaskodnak,... 12 pálca büntetéssel szabadságot adott megzabolázni, mindazáltal úgy, hogy a büntetés alkalmatosságával mindenkor a bíró mellett egy hiteles esküdtember légyen."

64 Voltak, akik vonómarhájukat eladták, hogy szekeres munkára ne kelljen menniük.

65 - Mások rossz kocsival indultak útnak. Mint Tomcsányi szolgabíró írja 1789. november 7-én: „Némelyek... a jó szekereket odahaza megtartván, csak valamely rossz, töredezett kocsikat küldenek, úgyhogy még oda sem érnek, már is az útban öszvetöredeznek, mások pedig még odahaza rossz kerekeket raknak kocsijukban, mondván: Ha rossz kocsival indulok, majd hamarább öszvetörök, s úgy talán hazaküldenek."

66 A szekeresek lehányták terhüket és sorsukra bukták Ezekről Tomcsányi szolgabíró 1788. augusztus 29-i kurrensében ezt írta: „A lakosok közül sokan vágynak olyanok, akik minekutána széna, szalma és akárminémő élet (gabona) fuarja alá vettetnek, az úton szerencsétlenségek esvén (:vagy lova döglik, vagy szekere törik:), a felrakott tehert imitt-amott lehányják és elhagyogatják, mely által az ország tetemes kárt szenyved .. ."

67 - Ugyanő erről 1789. február 6-í kurrensében így ír: „A helységek elöljárói... minden mentség nélkül azon lakosokat, akik a felrakott szénaterheket imitt-amott elrakták, újonnan útnak igazítsák... A 12 pálca büntetésnek hatalma is avégett adatott, hogy a helységek elöljárói magokat ne menthessék. Azért is azokat nem kell kímélni. Szabadok kigyelmetek hatodszor is napjában elveretni, és ha szükség úgy hozza magával, amennyiszer csak otthon találtatnak, elüttetni (őket)."

68 Az elöljárók fegyveres végrehajtók nélkül nem boldogultak Az orosházi bírák 1788. december 20-án, hogy a parancsot teljesíthessék, katonai segítséget kértek az alispántól.

69 Lehoczky Pál viceszolgabíró írja 1789. január 24-i körlevelében: „A nemes vármegye ... már kemény parancsolatokat és büntetéseket elegendőképpen szemek elé rakta, de semmit sem használt némelyeknél és kiváltképpen a szarvasiaknál és öcsödieknél, akik egy transportot se úgy és akkorára, amint és mikorra parancsolva volt, végeztek el... Azért kénteleníttetett a nemes vármegye keményebb eszközökhöz nyúl* ni, négy vasas német exekútorokat (fegyveres végrehajtókat) az engedetleneknek nyakára küldvén."

70 g) A csabai és gyomai zendülés A török háború idején megyénkben a legnagyobb nyugtalanság Csabán volt tapasztalható. Hergécz Imre csabai főszolgabíró 1787. december 30-án ezt jelentette az 10* 147