Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XI. A JOBBÁGYSÁG KATONAI TERHEI - 3. A katonaság élelmezése - a) A kenyér-, abrak- és szénaporciók kivetése - b) Az átvonuló katonaság élelmezése - c) Az átvonuló francia hadifoglyok élelmezése

mind nagyobb különbség lett. Ez a helységek vesztesége (az ún. deperdita) maradt. Ha a Lakosságnak nem volt elég abrakja és szénája, szereznie kellett.

43 a) A kenyér-, abrak- és szénaporciók kivetése Német Antal megyei számvevő az 1834/35. év hat hónapjára elkészítette azt a megyei tabellát, mely „a helyben tanyázó, keresztülutazó, hadfogadó, precoriálís (megyei) s perzekútorkatonák számára... megkivántató termesztmények mennyisége felosztását mutatja." (A megye tehát ekkor a megyei katonák élelmezését is az adófizetőkre hárította.) Részletek:

44 Foldj ek dikáinak száma Új imposita [kivetés] minden dika után 11 kenyér, 10 abrak, 10 szénaporciók tetetvén kenyér abrak széna Csabai magazínum [9 helység] Csaba Orosháza Békési magazínum tll helység] Szeghalom Gyoma 1392 514 274 474 15 312 5 654 3 014 5 214 13 920 5140 2 740 4 740 13 920 5140 2 740 4 740 Summa 7102 78157 71015 71 015' ' b) Az átvonuló katonaság élelmezése A megyén hónapról hónapra több-kevesebb transenna vonult keresztül, mely szállást, élelmezést, négylovas szekereket, hámos és vontatólovakat igényelt. Tomcsányi főszolgabíró az Erdélyből megyénken át Bécsbe vonuló Savoy lovasezred ellátásáról 1805. március 27-én így intézkedett: „Március 31-én érkezik meg az első osztály Kétegyházára. Ezeknek szükséges első napra 287 kenyérporció, 539 abrak- és 539 szénaporció, 49 négylovú szekér, 68 hámos lovak. Eszerint Gyula Magyarvárosa 287 kenyér-, 539 abrak-, 539 szénaporciókat (ad)... azon reszeli időre. U<íyanaznap déli időre a megkívántató négylovú szekerek és vontatólovak ekképpen reparciálva (felosztva) szentül megjelenjenek..." A felosztás Magyar- és Németgyula, valamint Doboz és Vári közt történt. És így tovább a 2., 3. és 4. osztály átvonulása.

45 c) Az átvonuló francia hadifoglyok élelmezése. Vidovich György első alispán 1813. október 26-án kelt kurrensében felhívta az elöljárókat: „Azonnal tétessenek meg az előre való rendelések,.. . hogy a francia foglyokat kisérő cs. kir. katonaságnak regulamentális akkomodációja és tartása (szabályzat szerinti elhelyezése és élelmezése ti. légyen), a francia foglyoknak pedig készrpénzfizetésért piaci áron minden szükségesek adattassanak."

46 A dévaványai bírák 1813. november 2-án azt írják a füzesgyarmati bírónak: „Ez estvéli 8 órakor érkezek a furírtiszt (irnok) úr, kinek parancsolatjából rögtön tudósítjuk kigyelmedet, hogy az ide Dévaványára holnap., . érkezendő francia transport holnapután ... fog Füzesgyarmatra általköltöztetni oly móddal, hogy ott rostokot (pihenőnapot) is fog tartani. Ezen transportnak pedig egy napra szükséges 900. azaz kilencszáz porció kenyér, mely is mind a városházánál készen úgy légyen, hogy a tiszt urak magok onnan fogják kiosztani, és így két napra kétannyi kívántatik. Kell azonkívül 60 szekér, 12 hámos ló, 4 nyerges ló .. ,"

47