Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XI. A JOBBÁGYSÁG KATONAI TERHEI - 2. Katonai beszállásolás - c) Panaszok a beszállásolt katonák túlzott követelődzései miatt - d) Panaszok a lakossággal való durva bánásmód miatt

A lakosság a gyalogkatonákat szívesebben látta szálláson, mint a lovasokat, mert mint Sohriffert Mátyás németgyulai bíró írja 1842. március 28-i jelentésében: „(A gyalogkatona) nékiek annyi alkalmatlanságot nem tesz, mint a földesgazdáknak a lovaskatona, mert a gyalogkatona a szoba egy szegletébe minden holmijával elfér, és azok tisztításával a házigazda bútorait el nem piszkolja, ellenben a lovaskatona a sáros lószerszámjaival nemcsak a kemencét, hol azt télen szárítja, asztalát, lócáját, dézsáját, szóval egész szobáját öszvesározza, seprőjét, lapátját, villáját rongálja."

36 A gazdák úgy igyekeztek a lovaskatonák beszállásolása alól kibújni, hogy régi istállójukat lerombolták, és helyettük újat minden fenyegetődzés ellenére nem építettek. A békési főszolgabíró 1804 márciusában azt írta az elöljáróknak, hogy .,-skiknek istállói volnának is, azoknak a)ta)ait oly kicsinyre szándékosan csinálták, hogy az ilyen istállókba a katonai lovakat bé nem vezethetik. . . (Aki) az istállóknak alkalmatos módra leendő elkészítését és felállítását egy holnap alatt végbenvinni (elmulasztaná), ... az olyatén a tekintetes, nemes vármegye tömlöcébe küldettessen, azontúl pedig a katonaló konyhájába avagy házába (szobájába) vezettessen, mint legengedetlenebb embernek."

37 c) Panaszok a beszállásolt katonák, túlzott követelődzései miatt A lakosság kezdettől fogva tele volt panasszal a beszállásolt katonáknak a szállással kapcsolatos túlzott követelődzései miatt. A katonák kifogásolták elhelyezésüket, szállásukat tilalom ellenére cserélgették. - A Beleznay regementbei i Goder strázsamester 1749. novemberében, bár meleg szobája és a főzésre elég fája volt, külön tűzifát követelt. Amikor Szilasy István bíró közölte vele, hogy a „tekintetes, nemes vármegye azt determinálta (határozta), hogy strázsamester uramnak, mivel a gazdával együtt meleg szobája s főzni való elegendő fája volna, különösen (külön) ne adassék tűzifa, melyre nevezett strázsamester nagy haraggal, káromkodással mondván: \ - Nem parancsol nékem a vármegye is, kutya laneós (láncos), mendergűs menkő teremtette! . . . (Művelem) lelkit-testit kutya laneós teremtette viceispánjának. Fejit veszem az ebteremtettének, és kezébe adván az üstökét, úgy vigye Mária Teréziának eleiben !"

38 A •mezőberényi elöljárók 1820-ban egy nagy családú főhadnagyra panaszkodtak: „Sibilius főhadnagy úr feleséggel, öt gyermekkel, 2 szolgálóval . .. egy olyas szobában, aminéműt mi rendszerint privátus (magán) házaknál kvártélyul adhatunk, semmi módon meg nem férkezhetvén, azon oknál fogva, hogy nekiek két padlott szoba minden házieszközökkel, konyha, kamra és istálló kompetái (jár), a kommunitáson (helységen) minden kimondható veksát (bosszantást) elkövetnek, míg végtére. . , ezen szorultságunfcban arra a kéntelenségre kellett tavaly is, most is vetemednünk, hogy a lakókat vetettük ki esztendeig szegődött lakásaikból."''

59 d) Panaszok a lakossággal való durva bánásmód miatt Firtos káplár 1750. január 3-án Hagymási János békési jobbágyot véresre verte és verette. Az esetet a tanúk így beszélték el: „Firtos káplárnak több palétás (szénacédulás) gazdákkal együtt. . . szénát házonként szedtek . . . Meglátván Firtos káplár, hogy már az szénát odavitték volna, azonnal a gazdákat megszólítván: - Igen jól van, fiaim, jertek be az házba (a szobába) egy ital borra! - mely hívást az gazdák örömmel hallván, az házba bé is mentek. Rendben (sorba) állítván, s úgy itatta őket. .. Firtos káplár kérdezkedvén, kit-kit kinek hínak, rendrül rendre magokat megnevezvén, midőn Hagymási János magát megnevezte volna, azonnal Firtos káplár fentszóval s nagy haraggal és káromkodással kezdé mondani: - Hát ebadta^teremtette, tenálad volt Fogmeg József kvártélyos katona szállva? 141