Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - X. A JOBBÁGYOK KÖZTERHEI - 5. Kártékony madarak, farkasok és sáskák irtása - b) A farkasok irtása - c) Hajtóvadászat farkasokra

varjú, 2 csóka, egy fertály (negyed jobbágytelek) földre pedig 10 veréb, 2 szarka, 2 varjú, 4 csóika, és így tovább (arányosan), amint a lakosoknak földjeik vágynak. Ez pedig oly kemény parancsolat, hogy aki ezen kötelességet teljesíteni elmulasztja, fizet egy verébfejtől 1/2, egy szarkától 1, egy csókától 1, egy varjútól 2, egy hollótól 2 kr-t ezüstben, egy farkastól 2 ezüstforintot."

85 A megölt kártékony madarak és farkasok fejét a legközelebb lakó megyei tisztnek kellett számba adni. Azután megsemmisítették. • b) Var kasok irtása A megye 1736-ban elrendelte a felettébb elszaporodott farkasok irtását. Az egyes községeknek ez évben következő számú farkasfejet kellett beszolgáltatniuk: Békés 6, Berény 4, Csaba 6, Doboz 3, Endrőd 2, Fás 2, Gyarmat 4, Gyoma 5, Kétegyháza 4, Ladány 2, Magyargyula 4, Németgyula 2, Öcsöd 4, Szarvas 5, Szeghalom 5, Szentandrás 2, Tárcsa 5, Vári 4, Vésztő 4, összesen 7S.

86 „A farkasok - írja 1816. március 31-i kurrensében Szombathelyi József ládányi szolgabíró - ezen vidéken annyira megszaporodtak, hogy noha még a jószágnak csak kevés része van kint, mégis már azokban sok kárt tettek, sőt a kutyákat is megtámadják. A faluból is ludakat s más szárnyas állatokat elhordnak."

87 - Egy 1819. március 10-i körlevélben ez olvasható: „A mostani vízáradások által a farkasok az erdőkből és rétekből kiszoríttatván, a szőlőskertekbe és a mezős helyekre vették magokat, ahol is naponként a marhákban tetemes károkat tesznek."

88 c) Hajtóvadászat farkasokra Az elszaporodott farkasok irtására a megyében jóformán évenként rendeztek kisebb-nagyobb haj tó vadászatot. Markovicz Mátyás 1748-ban röviden így emiékezik meg a farkasvadászatról: „A vadászok lóháton üldözik a farkast, és a futásiban kimerült vadat kétágú villával, vasbottal vagy más eszközzel megölik."

89 - A jobbágyok az urbárium szerint az ártalmas vadállatok kiirtására roboton 'kívül évenként háromnapi vadászattal tartoztak. A három egyesített vármegye közgyűlése azonban 1789-ben úgy határozott, hogy az „urbáriális háromnapi vadászat ezentúl is meglegyen, de úgy, hogy a földesuraság azokat robotba számoltassa."

90 Stummer János szolgabíró 1817. április 10-i körlevelében a csabaiak farkasvadászatára hívta meg a gyulai lakosokat: „A farkasok annyira elszaporodtak, hogy a dolbozi és kígyósi határokon már világos nappal is minden tartózkodás és félelem nélkül fel s alá járkálnak, a pásztoroknak juhait majdhogy kezekből is ki nem ragadják ... A napokban innét a közelebb reánk jövő hetfün a csabaiak farkasvadászatot fognak tartani.. . Meghívatnak a gyulai lakosok is, hogy a magok határokon kezdvén, egyesült erővel azon legyenek, hogy innét a vizes és rétes helyekbül kiszorítván a farkasokat, a pusztára verhessék, ahol... A lovasok egy része fokosokkal, fele része pedig hegyes vasvillákkal legyenek provideálva (ellátva)."

91 Rendeztek egész megyére kiterjedő hajtóvadászatot is. Egy ilyen generális (általános) farkasvadászatról szól Lehoczky Lajos szarvasi viceszolgabíró 1819. március 12-i körlevele. „A folyó március 18-án a generális farkasvadászat elkezdődik az egész megyében, s két napig folytattatni fog. Centrumnak (központnak, kiindulópontnak) a Csorvási-puszta határoztatik. Ehhez képest minden helység, maga határjait legjobban ismervén, lovas embereit és puskásait, sőt ahol a szükség úgy kívánná, csónakos vadászait is úgy rendelje el, hogy ezen vadászat az óhajtott célt elérhesse... Minden helység két vagy több esküdtembereit... ki fogja rendelni, kiknek kötelességekbe tétetik, hogy a kirendelt lovasokra, puskásokra avagy csónakosokra felvigyázzanak, ha (hogy) a parancsolat szerént megjelennék-e a kirendelt helyen. A lovasokra különö132