Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

A. A KAMARAI KORSZAK (1694—1720) - II. A VÁRMEGYE ÚJRAALAKULÁSA - 1. Újraalakulási kísérletek

4. Comet József szegedi kamarai prefektus fenyegetődzik (1717) Comet prefektus 1717. június 6-án a robottal kapcsolatban a következő fenyegető hangú levelet intézte a Békés megyei helységek bíráihoz és lakosaihoz: „Minden szerencsés sok jókkal áldja meg az Ürísfcen kegyelmeteket! Böcsületes békési és az n(emes), t(ekintetes) vármegyében városokon és falukon lévő bírák, esküdtek és lakosi! Nem tudom, mere nézve kegyelmetek éntőlem s alattam való tisztei(m)tül mát úgy elídegenéttet(ett). Vagyon-é már másék földesurok, avagy a nemes kamarát úgy, mind (mint) fiskust (kincstárt) ösméri-é meg földesuraknak? Én a t, n. vármegye disposíciói (rendelkezései) ellen nem ágálok, se nem kontradikálok (ellene sem mondok), de hogy kegyelmeteket már úgy és annyira elámították és idegenítették, hogy minket semmiben ne uraljanak, semmiben szót ne fogadjanak! Én, mihelyt egy kis ürességem (ráérő időm) fog lennyi, elmegyek Aradra, és oda fogom kegyelmeteket élőmben citálni és megtudakozódni, ha ugyan tartja-i és ösméri4 az nemes kamarát földesurának. Most az Eugénius herceg őhercegsíge parancsolatjábul kívántatik, hogy kegyelmetek a több szomszéd vármegyékkel együtt ezer ökörnek kitartására másfél ezer baglya szénát kaszáitasson fizetéseirt. Minden bagláirt helyben 16 pol túrát (vagyis 24 kr-t) fognak irette fizetni. . .. Ha kegyelmeteknek az őfelsíge dolgában valamit parancsolnak, embert, szekeret szaraborára (hadimunikára) kérnek, prófontot Temesvári(g) vitetni akarnak, mintha vízben ütnének, avagy a kűfalnak szólnának s írnának. Az Isten adja, hogy magamat Aradra vehessem, fogadom, hogy máskíppen hozatom kegyelmedet az figgetísre (függelemre) és szófogadásra. Földadót, nónát (kilencedet), se szaraho(ra)pinzt (hadimunkaváltságot) nem adtok, és szabadon akartok élni. Én azt egyetlen egyáltaljában úgy nem hagyom, s nem engedem. Vagy lészen nékem az nemes kamara képiben ott mit parancsolnom, vagy tömlöcben lesznek az bírák és tanács közül Aradon. Ezt kegyelmetek jól megértvén, és ha az aradi tisztek őfelsíge szolgalatjában valamit parancsolnak, szorgalmatosan és híven fogadja, ha búvát jövendőben nem akarja látni. Ajánlom kegyeim eteket Isten oltalmában."

8 II. A VÁRMEGYE ÚJRAALAKULÁSA 1. Újraalakuldsi kísérletek I. Lipót király 1699. december 2-án Löwenburg János Jakab udvari kamarai tanácsost nevezte ki Békés vármegye főispánjává. Beiktatása az 1700. március 29-én Nagyváradon tartott újraalakuló közgyűlésen történt. Az első tisztikar csupa más megyebeli nemesből állott, minthogy Békés megyében egyetlen tanult nemesember sem volt.

9 Lindner kamarai tiszttartó kezdettől fogva féltékenyen nézte a megyei tisztikar működését. Az 1700. június 13-án kelt jelentésében ezt írta a Budai Kamarai Igazgatóságnak: „Holnap fogja Gyula (vára) kiürítése kezdetét venni, aminek (ti. a felszerelésnek) elszállításához az itteni alispán úr nem akart szekérről gondoskodni. A megyei tiszt urak, úgymint az alispán, a jegyző és a szolgabíró túl korán jöttekft minthogy az egész megyében nincs háromnál több olyan falu, amelyben 14-16 lakott ház van, úgymint Bekes, Saecalum és Vesty (Békás, Szeghalom és Vésztő), Dopozon 12