Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - X. A JOBBÁGYOK KÖZTERHEI - 3. Megyei közmunkák (megyedolga) - a) A szekeres és gyalog napszámok megyei kivetése - b) útjavítás

napjain. .. fog Gyomán úriszék tartatni, azért vévén levelemet... jó borrul, kávérul és cukorrul, tiszta fehér lisztrül, szóval mindenekről, amik ilyes úriszék alkalmatosságával kívántatnak, hathatós rendelést tegyenek, különösen pedig jó főzőasszonyt szerezzenek .. ."

41 3. Megyéi közmunkák > a) A szekeres és gyalog napszámok megyei kivetése A vármegye 9 községében az 1819-ben tavasztól őszig tervezett közmunkákhoz 3915 szekeres és 6889 gyalog napszámra volt szükség. Ezt a napszámszükségletet Bodoky Mihály főmérnök 1819. március 20-án a megye 20 községe közt a személyek, 6Zántóföldek és kaszálók dikája alapján osztotta el. A legnagyobb kivetés Békéscsabáé volt: 233 szekeres nap messzire és 466 helybe, ezenkívül 1016 gyalog n?pszám. A legkisebb teher Várié volt: 12 szekeres nap messzire, 24 helybe és 78 gyalog napszám.

42 - A vármegye 1829. november 11-i közgyűlésén a rendek úgy határozlak, hogy „minden néven nevezendő új épületek vagy a régebbieknek répa rációja, fenyőszálfa, hídgerendák (vízből való) kivontatásában, megkívánható helyekre felszállításában, új hidaknak felépítésében, akár az épületek körül, akár a katonai lóoskolához megkívántató homokhordásban, egyszóval minden egyéb szekeres és gyalog szolgálatokban lévő terhek(nek)... a kolonikális földeknek (jobbágyföldeknek) és házaiknak, úgyszinte az inkvilinális hazáknak (zsellérházaknak) dikájok szolgáljanak bázisul (alapul)."

43 A közmunka alól felmentettek A megye már 1818-ban a július 16-i közgyűlésen határozatot hozott a kígyósi dohánykertészek közteher-viselési mentességéről. Tomcsányi főszo'gabíró jelentette, ro~y „a megyebeli gátak repartíciója (elosztása) dolgában tartott deputárionilis (küldcttségi) gyülekezetben a kígyósi gátak helyreállítása a kígyósi pusztán letelepedett dihányoskertészeknek kötelességévé annál fogva tétetvén, hogy ők ezen gátakat leginkább használják..." - ezzel kapcsolatban a közgyűlés a következő végzést hozta: „A kígyósi dohánykertészek, minekutána nem urbariális fö'drket, hanem allodiális pusztarészt a birtokossal kötött szegődés mellett használnak, és azon laknak, úgy tekintődvén, mint nemtelen árendátorok (nem nemes bériek), a közönséges terhek (közterhek) viselésére és ennélfogva az utaknak helyrehozása munkájára sem szoríttatódh^tnak."

44 A rendek a megye 1830. február 10-i közgyűlésén 3 pontban felsoro'ták, hogy kik mentesülnek a közteher alól: „1. A házzal bíró obsitosok, insurgensek (a nemesi felkelésben résztvettek) és nyomorultak a ház után járuló közteher viseléséből felszabadíttatnak, ha pedig a megnevezettek közül kolonikális földdel (úrbéri földdel, jobbágyfölddel) bírnának, az attól járó közs2o

1

gálatbeli terheket viselni tartezak. 2. A honoráciorok, akik akár jelenvalólag hivatalban vágynak, akár hivatalból kiléptek vagy elöregedtek, jóllehet kontribúció (adófizetés) alatt légyenek, a közteher alól felszabadíttatnak, ha pedig konskribálva (adóra összeírva) lennének, a konskripcióból (adóösszeírásból) kihagyattassanak. 3. A helységek bírái és konvencionátusai (szegődményesei\ úgymint közszolgálatban levők személyekre és házokra nézve a közteher alól kivétettek, a földre nózve &z attól járó terhet viselni tartoznak."

45 b) Útjavítás A megyében minden út, az országutak és a posraút ís földese volt. Az utaknak azt a részét, mely mélyebb területen ment át, fel kellett magasítani. Ezek a magasítások voltak a gátak. Esős időben az egész út elázott és járhatatlanná vált. A gya123