Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - X. A JOBBÁGYOK KÖZTERHEI - 1 . Az adófizetés - e) Az adóhátralékok behajtása

tök adóhátralékát. A foglalikozásnélkülieket szorítsák munkára, hogy keresetükből az adót kifizethessék. 1770. november 20-án a megye közgyűlése utasította az elöljárókat, hogy „teljes tehetségek szerént iparkodjanak azon a helység bírái, hogy amidőn a szegény lakosok pénat magoknak valamiből szerezvén, észreveszik,... akkoron szedjék tülök ebbéli adójokát''

21 - 1788 derekán egy szolgabírói kurrens felszólította az elöljárókat, hogy „a rest, tunya nemfizetőket béres murikára kiosztogassa, hogy ilyen módon az adó részeikről (az őrészükről) bizonyosan befizettessék."

22 Lehoczky Lajos szarvasi szolgabíró 1824. május 2-i kurrensében ezt írja: „Most vagyon az ideje, amidőn, (a nép) gyapjúját, juhát, bárányát vagy más jószágát eladhatja .. . Igyekezzenek tartozásokat rajtok megvenni.. . Minden (adóhátralékos) lakos, ki gyapját, juhát, bárányát vagy más jószágát eladni szándékozik, ... az alkut... az elöljárók előtt tegye meg a vevőikikel.. . 'Egyedül csak azok adhatják el szabadon jószágaikat, kiknek tartozások nincsen.. Z'

23 - Ugyanő 1828. április 20-án még keményebb hangot üt meg: „(Az adóhátralékosok) marhájokat vagy más jószágokat bocsássák áruba, s az adó fizetésére szoríttassanak, sőt exekúció (fegyveres végrehajtás) által is vegyék meg a bírák az olyanokon tartozásokat. Ne várják, hogy én menjek exekúcióra, mert akkor utolsó falatjától is meg fogom fosztani az adásokat''

1

'' Ütéssel-veréssel, tömlöccel való fényegetődzéssel Szombathelyi József ládányi szolgabíró 1814. szeptember 19-i körlevelében azzal fenyegeti a lakosságot, hogy „minden helyen addig maradok, míg a legkeményebb módokkal is utolsó krajcárig az adót bé nem szedem . . . Egy garasért is a legkeményebben (az adóhátralékosok) pénzre fordítható vagyonját exekválom, el nem mellőzvén az exekúciót az olyan (adósnál) is, aki akkor valamely pretextus (ürügy) alatt elméngyen, házát bezárván, mert feltöretvén, magának: tulajdonítsa az olyan, ha kicsinyért nagy kárt válla."

25 - Tomcsányi békési szolgabíró 1812. szeptember 16-áú bottal, korbáccsal fenyegeti a magyargyulai hátralékosokat: „Én a kegyelmetek engedetlenségekért már tovább szenyvedni nem akarok. Törvényes hatalmam lévén, az ilyen adójokat. .. fizetni nem akaró, tunya, engedetlen gazdákat nemcsak árestommal, tömlöccel, hanem testi büntetéssel is megbüntethetem ... A bírónak avégre meg is hagyacik, hogy ha már ő maga tanácsával is az engedetleneket s fizetni adójokat, tartozásokat nem akarókat büntetni nem akarja, a város erdeiről elegendő botokat hozasson, korbácsokat csináltasson! Én fogom hát majdan az olyaténokat a legkeményebb módon megbüntetni.''

26 Egyéb módokon Haan Lajos helyi szájhagyomány alapján feljegyezte, hogy „közép télen (tél közepén) leszedték a hajdúk a hátralékosoknak ajtait, ablakait, s elvitték a községházára, s összedűtötték kemencéit, így aztán . .. meg kellett magát adnia, s az adót, akárhol vette a pénzt, lerónia, ha családostól megfagyni nem akart.''

27 - Tomcsányi főszolgabíró 1816. március 11-Í körlevelében katonánalk adással fenyegetődzik: „Akik az estvéli takar(od)ó harang meghúzása után elfogattatnak, akár legyenek azok alkalmatosok katonának, akár nem, (ha) vagy magok vagy érte könyörgő szülei vagy azok által előállíttatott kezesei adójokat meg nem fizetik,... assentákasson regutának (soroztasson be újoncnak)."

28 - Ugyanő 1827. szeptember 28^-án utasította a gyulai' elöljárókat, hogy a fiatal, erős adóhátralékosokat kanálisásásra küldjék. „Gyulán ..: az elöljárók felvigyázzanak, és az jó erőben lévő, szegényebb sorsúakat ösmerik. a konskripcióra (adóösszeírásra) feljövő feleségeiket zárassák be mindaddig, még a férje fel nem váltja, és mint adós pénzért - 1 Ft-ot (forinttal) számítván kubikölét - a Gyepes 120