Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IX. A JOBBÁGYSÁG ÚRBÉRI TERHEI - 1. A cenzus - 2. A kilenced - e) A lakosság nem szívesen fizeti a kilencedváltságot

2. Köteles lészen az árendás község ezen borkilencedölé&nek jussáért minden esztendőre 450 rénesforintokat a méltóságos uraság kassájába, felit Szent György-, hasonfelit pedig Szent Mihály-napra okvetlenül befizetni. 3. Tartozása lészen a község elöljáróinak arra szorgalmatosan vigyázni, hogy a szokásba vett szőlőgerezdeknek szüretelés előtt való hazahordása, avagy az úgyneveüjett kosarazás megtiltasson, mivel azáltal az helységnek közhaszna nem kevéssé csorbíttatik, a földesúri jus pedig megsértetik. Nemkülönben 4. Kötelesek lesznek a község elöljárói arra is vigyázni, hogy a szőlők jól műveltessenek, jó garádokkal (tapasztott földkerítésekkel) békeríttesscnck, és minden egyéb káros rendetlenségek elmellőztessenek, mert amely jobbágynak szőleje rossz mívelés miatt parlaggá lenne, az tőle elvétetődvén, másnak fog általadatni."

18 e) A lakosság nem szívesen fizeti a kilencedváltságot Stockhammer Ferdinánd gróf gyomai földesúr felháborodással vette tudomásul, hogy a gyomaiak nem óhajtják megújítani vele a mindenféle úrbéri szolgáltatás bérbevételére kiterjedő árendális kontraktust (bérleti szerződést). Felháborodásában 1817. december 28-án Bécsből a következő levelet írta a gyomaiaknak: „A gyomai községnek! Értésemre esett, hogy csak egyedül ezen község nem akar a most bekövetkezendő esztendőre velem urbariális kontraktust kötni. Nem állhatom meg, hogy eziránt csodálkozásomat ki ne jelentsem, Mindenütt a legnagyobb kegyelemnek tartatik, ha a földesuraság a jobbágyaival kontraktusra lép, mert eszerint szabadon és kedvek szerént mívelhetik földjeiket, tetszések szerént való termesztéseket tehetnek, azokat minden késedelem nélkül betakaríthatják, szóval a munkáikban semmi hátráltatást nem szenvednek. Ellenben pedig, ha az urbárium szerént traktáltatnak, mindezek a javak megszűnnek. Ügy tetszik, hogy ezen község azokat a számos terheket, melyek az urbárium szerént való tartásával szükségképpen öszve vannak kapcsolva, nem vette légyen számba, mert különben nem mondott volna le azon kegyelemről, melyet ővele is akarram éreztetni. Noha ezen makacsságokért a községet avval kellene megbüntetnem, hogy minden további kegyelmezés nélkül az urbárium szoros értelméhez tartanám magamat, mégis egy időt engedek még, hogy fontolhassák meg jobban a dolgokat, és aszerént a változott szándékjakról tudósíthassanak. Elvárván tehát ezeránt teendő újabbi deklarációtokat (nyilatkozatotokat), maradok ennekutána is jóakaratú fölesuratok."

19 A gyomaiak húzódoztak az igen súlyos kötelezettségeket tartalmazó általános bérleti szerződés megkötésétől, végül is hosszú alkudozás után 1819. július 25-én az 1819. évre egyedül az életdézsmára (a gabonakilenoedre) vonatkozólag egyeztek meg a földesúrral: „mindnyájan, gyomai urbariális földeket használó jobbágyok kötelezzük magunkat e folyó 819. esztendei életdézfna gyanánt, azt szemül megváltván, a méltóságos uraságnak minden se&sió (jobbágytelek) után három köböl búzát, két köböl árpát és két köböl zabot adni, és ezen egész gabonamennyiséget tisztán megrostálva a gyomai uradalmi granáriumfoa a folyó esztendei Szent Mihály napján (szeptember 29-én) szállítani, éspedig minden feljebb megnevezett gabonát az idei 819-i termésből, hozzátévén, hogy ezen mennyiségbe ne számíttasson a túl a Körösön lévő életnek (kenyérgabonának) dézmája, hanem az, mivel még egyezség előtt kivétetett, az uraságnak odamaradjon. Ezek felett a ikukoricadézma természetben fog kiadatni, mely (szerződés) szerint 239 7/8 sessióktól kötelesek leszünk administrálni (beszolgáltatni) 719 5/8 köböl búzát, 479 6/8 köböl árpát és 479 6/8 köböl zabot ezen tekintetes nemes vármegye vékájával megmérve.''

193 A földesuraság azonban nem volt 109