Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IX. A JOBBÁGYSÁG ÚRBÉRI TERHEI - 1. A cenzus - 2. A kilenced - b) Egyéb termékek dézsmája

fátensnek (tanúnak) három aratója lévén, három máriást (tizenhét krajcárost) kolktet* fizetni.'*

3 A kilencedelés Markovicz Mátyás szarvasi pap 1748. évi feljegyzése szerint így történt: „Mielőtt magához a munkához fogna az uradalmi tisztség, minden jobbágy a városházán megeskettetik, hány vontatója van. Ezután kimenvén a szántóföldekre, a rekkenő forróságban tanyáról tanyára mennek, s megolvassák a vontatókat, s ha valakinél több találtatik, mint amennyit a városházán bevallott, azt mind kontrabant (csalás miatti elkobzás) cím alatt az uradalom részére lefoglalják. Ez bevégeztetvén, próba tétetik, ami úgy történik, hogy egypár vontató kinyomtattatik, felszóratik, a mag fölméretik az uradalmi tisztség jelenlétében, s így aztán kivettetik, mennyi magot fog adni azon gazda összes vontatóinak mennyisége, ami természetesen sokszor csal, s a gazda megrövidíttetik, miután egy vontató több magot adhat, mint más. Mindez a községnek sok költségébe kerül, mert ezen munka alatt, mely hetekig eltart, a városnak kell szállással, étellel, itallal ellátnia mind az illető uradalmi tiszteket, mind a hozzájok tartozó hajdúkat. És minthogy a munka ugyanazon egy időben nem történhetik meg, mert például más időben kell dézsmálni az őszi, másban a tavaszí vetést, másban a bárányokat, méheket, zöldséget stb., képzelhetni, hogy a város jóformán egész éven át ily kellemetlenségeknek és költségeknek van kitéve Ehhez járul még az is, hogy szénagyűjtéskor (mert ez dézsma alá nem esik) minden szénagyűjtő fia és szolgája után egy-egy máriást (17 kr-t), s minden napszámos után egy-egy petákot (7 kr-t) fizet, a kilencedelést megelőző összeírásért pedig pennatikum (pennapénz) cím alatt minden gazda egy-egy garast (3 kr-t) fizet."

4 A körösladányi uradalmi igazgatóság rendelete 1829. júliusában így szabályozta a kilencedelést: „A búzatermést kiki kévébe kötni és 17 kévés keresztekben... csinosan ö&szverakni, - a tavaszi gabonákat pediglen a kilencedre nézve kilencfelé csomókba rakni szoros kötelességének tartsa. - A dézsmálás előtt életet (gabonát) nyomtatni vagy nyomtatás végett a szomszéd határokból vagy .pusztákról a mezőherényi határba szalmás életet behozni kontrabandának (elkobzásnak) büntetése alatt senki se merészeljen."

5 A jobbágyok számára az eddiginél jóval kedvezőbb kilencedelési eljárást biztosított az 1836. évi VII. törvénycikk 2. szakasza: „Mihelyt a jobbágyok akár az egész határban, akár ennek valamely részében vagy dűlőjében az aratást elvégzik, ha a község elöljárói jelentést teendenek azeránt az uraságnál, ez a jelentéstől számlálandó három nap alatt... minden további halasztás nélkül tartozzék minden termés neméből járó kilencedet... kivenni, - mit ha az emiétett határidőn elmulasztana, szabad lesz a jobbágyoknak az uraság illető részét a földön hagyván, a többi termést elhordani, és az uraság az ott hagyott résszel, melyet a jobbágy többé ingyen behordani nem köteles, minden utóbbi nyomozás és követelés nélküd' megelégedni tartozik. Azonban a kilencedet egyébként... a jobbágyok... ingyen tartoznak behordani, de csak a helybeli határon belüL"

6 b) Egyéb termékek dézsmája Szőlő- és bordézsma Füzesgyarmaton 1806. szeptember 26-án az uraság a következő rendelkezést publikáltatta (tétette közhírré): „A szüreteléshez kiki az holnapi napon hozzáfoghat, úgy mindazonáltal, hogy minden szőlősgazda a gerággyájának (trágyás sárból készült földkerítésnek) felső részére vagy kívül, vagy belől a hordást úgy helyheztesse, hogy ide s tova járni a mustjának megdézsmálásához ne kellessen. A bor vagy must kedden fog feladóztatmi. Addig sem törkölyét, sem mustját elvinni (senki) ne merészelje, mert különben az egész terméstét elveszti. A törkölyt pedig lőrének megvizezni dézmálás 106