Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 10. II. József jobbágyrendeletei - b) Az 1787. évi jobbágyrendelet
akarjuk, hogy ez értelembein (ti. örökös jobbágy értelemben) ennekutána jobbágyoknak neveztessenek, következendőlcéppen minden jobbágyot, akárminémű nemzetű és vallású légyen, ennekutána személyére szabad menetelűnek tesszük... 2. Akarjuk, hogy minden jobbágynak szabad légyen kedve szerént földesurának engedelme nélkül is megházasodni, tudományokkal foglalatoskodni, mesterségeket megtanulni, s azokat mindenütt űzni és gyakorolni. 3. Se jobbágy, sem ennek fia, leánya vagy más hozzátartozandó személy akaratja ellen nem kánszeréttethetiik, hogy a földesúrnak házánál szolgai kötelességet viseljen, hanem kinek-kinek szabad akaratjára hagyatik, hogy ilyetén szolgálatot, ha néki tetszik, magára válíolhasson, és aziránt a földesurával szabad akaratja szerént m e gegyezh essen. 4. Kiki a jobbágyok közül ingó és szerzett jószágait s illendő böcsü szerént földjeit, rétjeit, malmait, szőleit tetszése szerént eladhatja, elajándékozhatja, elcserélheti, elzálogolhatja, gyermekeinek vagy más atyjafiainak, vagy akinek akarja, testamentumban hagyhatja... 5. A jobbágyok bírtokjoknak bizonyosabb erősétésére kegyelmesen rendeljük, hogy sem ők, sem azoknak maradóid az házhelyekből vagy más fundusokból ki ne tnozdéttathassanak, sem azokban ne háborgattassanak törvényes és elegendő ok s a vármegyének tudósétása nélkül, hanem azoknak békességes bírásában hagyathassanak mindenkor, s még egyik helybül vagy vármegyéből másikában akaratjok ellen által se belyheztessenek. 6. Ami azokat illeti, amelyek ezen cikkelyekben nem foglaltatnak, azokban a jobbágyok előbb behozott rendelésekhez alkalmaztassák magokat, és ha netalán valakitül háborgattatnának, aziránt a vármegye védelmezőül fiskálist nékik rendelni és rövidségeket megorvosolni tartozzék." 28 b) Az 1787. évi jobbágyrendelet II. József 1787. február 15-én, „hogy egyrészről ama közjónak s békességnek elérésére s megtartására igen szükséges, a jobbágyoknak igaz földesuraknak hatalma alá vettetések s és engedelmeskedések fenntartasson, másrészről pedig a jobbágyok minden földesurasági hatalomnak visszaélése ellen oltalmaztatva legyenek", újabb rendeletet adott ki, mely lényegében az engedetlen, „minden parancs ellen rugódozó", másokat lázító jobbágyok elleni rendszabályokat tartalmazza. „1. Minden jobbágy tartozik nemcsak az országló fejedelem parancsolatinak... engedelmeskedni, hanem az ő földesurának szavától $ annak tiszteitől (is) függeni, s azoknak parancsolatit véghezvinni 3. Minden parancsolat ellen rugódozó vagy azt elmulasztó jobbágy méltó a büntetésre, melynek kiszabása közönségesen (általában) a földesuratság akaratjára bízattatik... 8. Eme következendők pedig ama büntetések, melyek közül a földesúr vagy az ő tiszte azt választhatja jobbágya vétkének büntetésére, melyet rosszaságának mértékéhez legalkalmatosabbnak ítél... a) Illendő s egészségesnek nem ártó árestom (tömlöc), ha a dolog úgy hozza magával, kenyéren és vizén. - b) Büntető dolgozások. - c) Az árestomnak és büntető dolgozásnak megnehezítése a békónak felverettetésével. - d) Házából, udvarából való kimozdítás .. . Áltáljában megtiltatik a jobbágyot árestommal vagy büntető dolgozással akkor sanyargatni, mikor a mezőn sürgető a munka, azért ezen büntetések akkorra halasztassanak, mikor a mezei munkának vége szakad. 11. Az árestomért semmi szín alatt sem tartozik a jobbágy fizetni. Nem is lehet őtet pénzben vagy pénzzel egyet érőben büntetni... ' >29 100
