Bálint Ferenc: A Békés megyei munkás eszperantó mozgalom válogatott dokumentumai 1925–1934. Elektitaj dokumentoj de laborista esperantista movado en departamento Békés 1925–1934 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 3. (Gyula, 1969)
Bevezetés
sük nem korlátozódott a.nyelv tanulására és a munkástestvériségnek a nemzetközi nyelv útián való ápolására, hanem a szocializmus eszméjének terjesztői is voltak. Az eszperantó köröknek a városi „munkásotthonok" adtak hajlékot s ez igen jó lehetőséget adott az odajáró munkásokkal való kapcsolatok kialakítására. A csoport-összejöveteleken a nyelvtanulás mellett a politika, az osztályharc időszerű kérdései is szóba kerültek és a tanulócsoportok a tagság túlnyomó részét kitevő szociáldemokrata párttagok továbbképző iskolái is voltak. Az eszperantó körök az illegális KMP szempontjából is fontos szelepet töltöttek be, mert nagyrészük legális működési területet biztosított a párt részére. A megyei munkásmozgalom akkori vezetői - akik többségükben a Szociáldemokrata Párt baloldali frakciójához, vagy éppen az illegális Kommunista Parthoz tartoztak - felismerték és jól hasznosították a csoportok munkájában adódó agitatív és szervező lehetőségeket, és mint eszperantisták, igen sok munkást nyertek meg a szocializmus eszméjének. Keresztes Mihály „Napnyugtától - napkeltéig" című, gazdag anyagú könyvében külön fejezetben foglalkozik az orosházi eszperantó csoportnak a helyi szociáldemokrata pártszervezettel való kapcsolatával és egyes eszperantisták illegális tevékenységével. 7 Blahut Jánosné visszaemlékezésében elmondja, hogy az eszperantó csoport volt a fedőszerve a békéscsabai ifjúmunkás mozgalomnak. A csoportösszejöveteleken a nyelvtanuláson kívül szemináriumokat tartottak, és igyekeztek osztályharcos internacionalista szellemben nevelni a fiatalokat. Blahut János ugyanitt közli, hogy az eszperantó mozgalmon keresztül levelezett hágai, párizsi és moszkvai elvtársakkal. 8 *** Ez a dokumentumgyűjtemény a Békés Megyei Levéltárban található munkás-eszperantó vonatkozású iratokat ismerteti - a mozgalom polgári irányzatával ez alkalommal nem foglalkozunk - s ezek alapján nagy vonalakban vázolja a helyi csoportok működését 1934-ig, a munkás eszperantó mozgalom országos betiltásáig. Ezt a csapást, amely szétszórta és megbontotta az eszperantisták sorait, mind az országos, mind a megyei mozgalom csak az ország felszabadulása után heverte ki. Gyűjteményünk nem törekszik arra, hogy teljesen feltárja a megyei 1. Keresztes Mihály. Napnyugtától ... napkeltéig. (Bp. 1968) 8. Tibori János: Békéscsaba története a Körös kultúra idejétől a felszabadulásig. (Békéscsaba, 1960.) 144—145.
