Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

IV. A török veszedelem torkában

(Fabian foka) nevű, nagyon hosszú víz, melynek halászzsákmánya nagy bőségben a várhoz gyűlik. A gyulai uradalom urbáriuma, 1560 körül. Kiadva: Maksay Ferenc: Urbáriumok. XVI-XVII. század, 787., 788., 793. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - Az általános képet illetően 1. Maksay Ferenc Bevezetés-ét (uo. 9-48. old.). Éppen a gyulai uradalom 1525. évi és 1560 körül keletkezett urbáriumai kapcsán illusztrálta Pach Zsigmond Pál (A nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés.... 155. old.) a robotmunka térhódítását a két határpont között lévő mintegy 35 év alatt. Mindhárom itt közölt helység népe - az idézett defter tanúsága szerint - a töröknek is adózott. 1561-ben Kerecsényi László foglalta el a gyulai vár kapitányi tisztségét. Éles szemre valló jellemzése a kortárs Forgách Ferenctől (153$ körül - lyjj) váló. 10.... a Zala megyei középrendű családból származó Kerecsényi (Querecheny) László eszére, tekintetére, testére nézve mozgékony volt, de életmódjában, öltözködésében gőgös, tündökölni vágyó, fényűző; felesége vagyoni helyzete révén a németek előtt tekintélyesnek akart látszani, így vásárolta meg a gyulai (giulensem) kapitányságot. Hatalmas adóssága - mintegy 60 ezer forint - miatt, melyet a markomannoknál [= morvák] szedett össze Nicolsburg vára megvételekor, kapitányságát túlságosan mohón gyakorolta mind a katonák, mind a nép körében . .. Forgách Ferenc: A magyar állam helyzetérői, 1570-es évek. Kiadva: Monumenta Hungáriáé Historica. Második osztály: írók, XVI. kötet. Majer Fidél: Ghymesi Forgách Ferencz nagyváradi püspök magyar históriája, Pest, 1866., 305. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - A Kerecsényiek történetét Kosutány Ignác (A Kányaföldi Kerechényiek a XVI. században, Századok, 1882., 457-478. old.) dolgozta fel. Forgách Ferencnek Kerecsényiről rajzolt portréja megbízhatóságát sok forrás igazolja. Miksa király alábbi rendelete élesen világít rá a gyulai várkapitány jobbágyokkal szembeni „túlbuzgóságára". Ha a jogtalan adók egyik - kisebbik - része felhasználásra is került Gyula vára megerősítésénél, a pénz túlnyomó többsége Kerecsényi zsebébe vándorolt.