Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

IV. A török veszedelem torkában

tóztassék nekünk megnevezni, mert mi készek vagyunk és mindig készek voltunk hűségesen szolgálni őfelségének, és az ilyen rágalom ellen mi őfelsége előtt és nagyságod előtt is el fogunk járni. Végül nagyságod emlékezhet, hogy őfelsége kapitánya gyakran írta nagyságodnak, hogy ez a város teljesen elhagyatott, gyalogosok nincsenek, az ellenség állandóan szinte közvetlen közelben leselkedik ránk. Tudja meg nagyságod, hogy mi ezt a várost lándzsával nem védhetjük meg. Nagyságod tudomására hozzuk, hogy ez a város nagy és elhagyatott, ha valami baj éri, mi nem vagyunk vádolhatók érte. Most viszont az itt állomásozó had egy alkalommal el akart távozni, de megkérleltük őket azzal, hogy ha nagyságod levelünk keltezésétől számított két héten belül nem fizetne, akkor valamennyien el fogunk menni. Bővebben nem írunk és nem jelentünk nagyságodnak. Társainkból hármat választottunk ki: Ökrös Ferencet, Bölközi Mátét, Horvát (Horwat) Márkot. Nagyságodnak jó egészséget kívánunk a jövőre. Kelt Gyulán (Gywle), 1552. december 23.-án. Mágocsi (Magochy) Gáspár, Kerecsényi (Kerecheni) András, Török (Thörök) János, Olcsarovics (Olchyarwit) Demeter, Horvát Ferenc, Brazay György. Mágocsi Gáspár és kapitánytársai levele Castaldo tábornokhoz, 1552. dec. 23. Kiadva: GyO 197. old. Latin. Makk Ferenc fordítása. - A török térhódítását, az urak birtokvesztését igazolja Henyei István gyulai várparancsnoknak Castaldo tábornokhoz 1553. márc. 12-én intézett levele: „ . . . kewnyorgok hogh te Nag. ez keeth falw kewzewl egyketh agya énnekem, kybol magamath syegetenem minden haznawal, ky nem syokath thezon, merth kyohven falwk. Az faluknak newe egyk Wary (Vári), az massik Keeteghaz (Kétegyháza). Meert énnekem eg haz yobagyom synchyen most, merth minden ewroksigometh es yozagomath az pogan birya . .." (Kiadva: Fraknói Vilmos: Gyula várára vonatkozó magyar okmányok, Évk. 2. kötet, 112. old.) A végvárakkal kapcsolatban 1. Szegő Pál: Végváraink szervezete a török betelepedéstől a tizenötéves háború kezdetéig (1541-1593), Bp., 1911.; Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok, Bp., 1922., 3-10. old.; H. Balázs Éva-Makkai László szerk.: Magyarország története 1526-1790. A késői feudalizmus korszaka (egyetemi tankönyv), Bp., Tankönyvkiadó, 1962., 25-32. old. (A fenti bevezető szövegben előforduló szó szerinti idézet e tankönyv kézirat gyanánt kiadott makettjének - Bp., Tankönyvkiadó, 1957, - 26. oldaláról való.) 5.... A váradi püspök úr már régebben felséged Gyula (Gywlae) várában lévő zsoldosaihoz és száz gyalogosához küldött, ezeket augusztus 28-án alaposan megszemléltem, de oly pénztelenek, hogy egyesek közülük még hadfelszerelésüket is kénytelenek voltak elzálogosí-