Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

IV. A török veszedelem torkában

Magyarország és Erdély Ferdinánd kezében való egyesítése a török ellenkezését váltotta ki. A törökök nemtetszése diplomáciai úton is kifejezést nyert. 1552 májusában Ahmed pasa éles hangon tiltakozott Patóczy Ferencnél Gyula várának Ferdinánd király számára történő - illetve akkor már megtörtént - átadása ellen. l....Nagy megbotránkozással értesültem arról, hogy te voltál a szegedi veszedelemnek kitalálója és oka, mert Gyula alatt a latrokkal, Ferdinánd király embereivel gyűlést tartottál, hogy a hatalmas császár birodalmából némely részt elpusztítsanak. Pedig ha ezt megtudja, az ő fegyvere által fogtok elveszni. Intlek tehát, hogy ha hűséges szolgái nem lesztek a szultánnak, mint régebben voltatok, kárát valljátok. Vedd tudomásul, hogy a hűtlenek megfenyítésére engem küldött a hatalmas császár, s maga is utánam fog jönni nagy seregével, írd meg hát az igazat és őrizkedj Ferdinándtól, nehogy a bekövetkezendő szerencsétlenségnek magad légy okozója . . . Ahmed pasa levele Patóczy Ferenchez, 1552. május eleje. Magyar nyelvű tartalmi kivonata kiadva: GyO 184. old. - A török követelés elkésett volt. Patóczy Ferenc már nem élt akkor (1. Veress Endre megjegyzését uo.), s Gyula vára is átkerült Ferdinánd kezébe. A török - a diplomáciai lépések mellett - támadást indított, hogy szétválassza az 1551-ben Habsburg-fennhatóság alatt egyesült Erdélyt és Magyarországot, és hogy megnyissa az utat Bécs felé. Az Ahmed pasa vezette török sereg a magára hagyott, a közelben állomásozó császári katonaság által nem segített Temesvárt, majd Lippa várát foglalta el. Gyula vára közvetlen veszélybe került, a gyulaiak ostromra számítottak, megindult a török előli menekülés.