Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)
A szerző előszava
A szerző előszava A jelen könyv, az Olvasókönyv Békés megye történetéhez című kiadvány T. kötete, azoknak a szerte az országban folyó, illetve folyt munkálatoknak egyik szerény terméke, melyek azt a célt kívánják szolgálni, hogy írásos dokumentumok segítségével illusztrálják a megyének, a megye városainak, községeinek történetét, E munka is tehát - hasonlóan más megyék már megjelent Olvasókönyveihez végső fokon forráskiadvány. Nyilvánvaló: egyrészt a megye nyolc évszázadának igen gazdag forrásanyaga, másrészt a rendelkezésre álló terjedelem kötelezően írta elő a vonatkozó forrásanyag igen intenzív mértékű szelektálását. Olvasókönyvünkbe csak azok a kútfők kerültek, kerülhettek, amelyek különösen fontosak a megye történetére nézve, dokumentálják a megye - itt vázolt - nyolc évszázados történelmének lényeges szakaszait, sorsfordulóit. Természetesen általában egy-egy forrás teljes szövegben történő publikálására sem válalkozhattunk, a kihagyást . . . jellel jelöltük. Olykor szükségessé vált bizonyos, többnyire csak egy-két szavas olyan hozzátoldásokat eszközölni a forrás szövegéhez, amelyek elősegítik a kútfő pontosabb értelmezését. Azokat a szavakat, melyek nem a forrás szövegéből valók, [ ]-be tettük. Különös gondot fordítottunk arra, hogy a mai alakra átírt hely- és személynevek mellett feltüntessük e nevek eredeti alakját is. Az originális helynév- és személynév-alakokat közvetlenül a ma használatos, avagy „modernizálva" átírt nevek után ( }-ben közöljük. A publikált forrást általában minden esetben ún. bevezető szöveg előzi meg. E bevezetés kettős célt szolgál: egyrészt - a sok-sok nem közölt, nem közölhető forrást, hogy úgy mondjuk, "pótolva" - biztosítja a két közölt forrás közti (sokféle: tárgyi-tartalmi, kronológiai stb.) különbségek, intervallumok áthidalását, másrészt és végső fokon tartalmazza a megye történetének rövid vázlatát. Ismételjük: a képzeletben egymás mellé tett, összeolvasott bevezetések nem a megye történetét adják, hanem csak ennek rövid vázlatát, vagy még annál is kevesebbet, gerincét, vázát, alapvető fonalát. A részleteket illetően a megye (illetve - középkorról lévén szó - a megye sorsát sokban viselő Gyula vár és város) történetét alaposan tárgyaló monográfiákhoz kell utasítanunk az Olvasót: Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most történeti és statistíkai vázlatokban, Gyula, 1858. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana, Pest, 1870. Karácsonyi János: Békésvármegye története, I—III. kötet, Gyula, 1896. Márkus György szerk.: Békés vármegye, Bp., é. n. Scherer Ferenc: Gyula város története, I. kötet: A földesúri város, Bp., 1938.
