Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

III. A nemesi vármegye

övig bélelve legyen és ekképen megruházván békességgel és szabadon el bocsássa, menedék levelet neki adván, az czéh pecsétivei megerősíttettet, mely levélnek vakságáért a mester tartozik adni huszonöt pénzt. Hogy ha penig az apród vagy tanuló inas az ő mesterének tanításáért fizetett, ő maga az apród az levélnek váltságáért egy forintot tartozzék fizetni. Az czéh notariussának tartozzék tizenkét pénzzel. Az mely tanuló levelek váltsága az czéh mestereké. Ha történnék penig, hogy az apród az ő esztendejét be nem töltvén és az ő urát elhagyván budosásban esnéjék az olyannak czéhes helyen sohult mívelni ne engettessék. Ezt is hozzá tevén, hogy ha afféle apród, vagy inas valami czégéres vétekben találtatnéjék tudni illik lopásban vagy paráznaságban vagy egyébb félékben is, mindaddig megtagadtassék tőlle az művelés az mesterek között, miglen őket avagy fizetéssel avagy könyörgéssel meg nem engeszteli. Az szolga legényekrül is ugyan ezen regula tartassék az felyül meg mondott vétkekről, hogy soha az ő tisztességekről el ne feletkezzenek. Ismét az legények és inasok az ő uroknak minden tisztességes és szabados dolgokban tartozzanak engedelmességgel lenni, és mikor az uroktól el akarnának menni, az fő ünnepek előtt egy holnappal, ugy mint karácsony, húsvét, pünkösd előtt tartozzanak bizonyossá tenni az ő urokat az ő elmenetelek felől. Ha valaki penig az engedetlenül és az idő szerint való bizonyossá tétel nélkül el menne, az olyan engedetlent senki az mesterek közül be ne merje fogadni és megtartani. Mert ha valaki az ellen cselekedik két forinttal büntettetik és az engedetlen legénnek mive feltiltatik . . . Továbbá olyan szolgának, az ki az ura táblájának (az mint szokták mondani) gondgyát tudgya viselni, annak az mester hétre 12 pénzt fizessen, az szűrmivesek is akképen. Egyébb féle szolgáknak penig egész esztendő által 5 ftot 8 pénzt. Annak felette az szolgák nyári napban, vacsora után az ő magok művekhez az foldozáshoz kezdhetnek. Viszontag Szent Mihály nap [szept. 29.] után délesti kilencz óra után foldozhassanak magoknak. Annak felette esztendős szolga minden esztendő forgásában az három fő ünnepre, karácsonyra, húsvétra, pünkösdre tulajdon hasznára és szükségére három ruhát csinálhasson. Továbbá ha valamely mester avagy annak háza népe más mester-