Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

III. A nemesi vármegye

megsebesítették, Pozsgai Gáspár kúriáját megostromolták, szidalmazták a földesurat. Az ilyen és ehhez hasonló, helyi, különböző indítékokra visszamenő, de végeredményben a jobbágyság helyzetének romlásából fakadó jobbágymegmozdulások szakadatlan folyamata vezetett el 1514-hez, torkollott a Dózsa-parasztháborúba. Dózsa és serege Cegléden és Tiszavarsányon keresztül útban a Maros felé áthaladt megyénken is. A Békés megyei jobbágyság elkeseredettségére, rossz helyzetére, harci elszántságára mutat, hogy tömegesen álltak Dózsa mellé, százával csatlakoztak a fegyveres osztályharc útját járó sereghez. 29. ...És elment ezután [Dózsa] Nagytúrba; ott ís kikiáltatta, hogy a büntetés és bűn elengedésével vegyék fel a vörös szent keresztet; s jöttek a szent kereszt felvételére több mint nyolcszázán. Közben talált Székely [= Dózsa] György egy adószedőt, és ötszáz márka volt nála készpénzben, öt megölte és a pénzt elvette. Rendelt már Székely György trombitásokat dobosokkal. Rendelkezett és felkerekedett Nagytúrról. Vele volt Ványai (Wanya) Ambrus parókus egy csapattal; ez krakkói baccalaureus volt és dühös természetű, mégis tele minden tudománnyal. Amint Székely György táborához érkezett, beajánlotta magát. Mivel Székely Györgynek nem volt jegyzője, megörült neki. A folyó mentén elindult Egére (Heghe), s ott megszámlálta népét. Megszámláltak kétezer lovast és háromezer gyalogost. Békés (Bekes) mellett is tábort ütött, s ismét kihirdettette, hogy jöjjenek felvenni a szent keresztet, amelyet a mi szentséges atyánk, Tamás érsek Róma szent városából hozott üdvösségünkre s a mennyei korona elnyerésére. - Jól jövendölt, mert ez végül beteljesedett. Amit hallva a szittya magyar nép, sokan "tódultak hozzá. És az az Ambrus pap és jegyző megadta magának a felhatalmazást megszentelni a népet a szent keresztre .. . Hogy már megértette [Dózsa] a főurak nemakarását a törökök ellen, sőt azt, hogy inkább a szent kereszt ellen akarnak harcolni, semmit sem félt az uraktól, mert már húszezer ember volt alatta. Közben jött egy [Mészáros] Lőrinc nevű pap nagy csapattal, több mint kétezer emberrel. És jött egy másik, Balogh István nevű deák háromszáz gyalogossal, s jelentkezett hadinépével.