Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

III. A nemesi vármegye

rekegyház, Bagyusegyház (Wagyuseghaz), Fazekasegyház (Fazokaseghaz), és Szénásegyház (Zenaseghaz) nevű, Békés és Zaránd me^ gyekben lévő birtokainkat azok összes bármilyen hasznaival és tartozékaival, tudniillik az egyházak kegyúri jogával, szabadságokkal, hetipiacokkal, adókkal, szántóföldekkel, kaszálókkal és mezőkkel, malmokkal, vizekkel és vízfolyásokkal, mocsarakkal és a Büngösd (Byngusd) nevű halastóval és más halastavakkal, állóvizekkel, tavakkal, kaszálókkal, nádasokkal, erdőkkel, berkekkel, dombokkal, völgyekkel, jelen iratunkban név szerint meg nem nevezett falvak birtokaival, helyével és a hasznok összes más és minden egyes teljességével az előbb írt birtokok ama határvonalai és régi határai között. . ., amely [birtokok] más időben néhai László vajda fiáé, az örökösök vigasza nélkül elhalt Jánosé voltak, és onnan mondott országunk szokása szerint királyi kezünkre jutottak, amely [határok] mellett azokat a [birtokokat] tulajdonosaik régtől fogva birtokolták, és teljesen ama joggal, mellyel rendelkezésünk alá került és a fent mondott módon királyi kezünkre jutott, új adomány címén az említett nagyságos férfiúnak, Maroth-i János fiának, Jánosnak, macsói bánunknak és általa örököseinek és örökösei összes utódjának királyi kezünkből adtuk, adományoztuk és juttattuk, sőt adjuk, adományozzuk és juttatjuk örök jogon és visszavonhatatlanul, hogy tartsa, bírja és birtokolja jelen oklevelünk tanúsága mellett. . . Kelt Fehérvárott, 1403. november 23-án. Zsigmond király oklevele, 1403. nov. 23. Kiadva: GyO 3-4., 6-7. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - A gyulai uradalom keletkezésére 1. Karácsonyi János: Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése, Évk. 8. kötet, 113-120. old. Az oklevélben szereplő birtoknevek azonosítása Göndöcs Benedek (Ujabb adatok Békésmegye s különösen Gyulavárosa XV. és XVI. századbeli történetéhez, Évk. 7. kötet, 80. old.) és Karácsonyi János (Békésvm. tört. I. 219. old.) alapján történt. A megadományozott Maróti János életútját Karácsonyi János (Maróthy János macsói bán élete, Évk. 13. kötet, 5-29. old.) vázolta fel. A nagy hatalmú Maróti-család megyénkbe kerülésének köszönhető a későbbiekben fontos szerephez jutó gyulai vár megépítése. A vár 1403-1405 között készülhetett el, mert míg 1403-ban - előbbi oklevelünk tanúsága szerint - Gyula csak mint birtok (possessio) szerepel.