Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

II. A királyi vármegye

fordul egy bizonyos Középrét (Kwzepreth) nevű réthez, és ott egy földhatár van, és eme Középréten át továbbmegy Tövisesszékhez (Thwysseszek), és eme Tövisesszékben egy földhatár van, azután továbbmenve nyugat felé, eme nagy rét körül keleti oldalról egy földhatár van, innen pedig Murony faluhoz közelednek, ott az előbb mondott Imre és Csolt a Poklostelke (Pwklustheleke) nevű földrészt, amely egy bizonyos nagy völgy és keleti oldalon eme mélyedés egy bizonyos árka között fekszik, saját jogcímükön eltiltották, tudniillik ez a Poklostelek (Pwklusthelwk) nevű föld a Murony birtokon épült szt. Miklós hitvalló egyháza [= temploma] temetőjétől nyilazáskor egy nyíllal megközelíthető vagy elérhető, és ez az egy nyíl nagyságú föld magához Murony faluhoz tartozik, és így zárulnak a fent mondott határok. .. A budai káptalan oklevele, 1295. márc. 9. Kiadva: Wenzel Gusztáv: Árpádkori Űj Okmánytár, XII. kötet, Bp., 1874., 574-575. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. r- Eme oklevélrészlet határjárást tartalmaz. A határjárások rendkívüli fontossága abban áll, hogy felelevenedik bennük a régi táj arculata, a mezőgazdasági termelés módja, a település, a birtokviszonyok képe, következtetések levonására nyújtanak alapot a területen élő lakosság nyelvét, a régi falvak, birtokrészek (ma már esetleg csak puszta- vagy dűlőnevekben élő) nevét illetően. Minderre 1. Györffy György: Tört. földr. I. 15. old. A határjárásokkal kapcsolatban 1. még Juhász Kálmán: Az aradi hiteleshely különös tekintettel Békés megyére, Körös Népe II., Békéscsaba, 1957., 20-21. old. Az oklevélben szereplő Vata fiai, Csolt és Imre a Békés megyében őshonos Csolt-nem tagjai (1. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek ... I., 379-380. old.). v