Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

II. A királyi vármegye

A békési terület alapvető feudalizálódására, a megyének mint osztályelnyomó funkciót betöltő feudális intézménynek a megszervezésére 1046-1060 között kerülhetett sor. Ezt negatív bizonyíték valószínűsíti: Vata 1046-ban még Békés várbeli (de castro Belus) nemzetségfő, fia, Janus, I. Béla alatt (1060-1063) varázslókat, táltosokat gyűjt maga köré, urakat - nyilván az új renddel szemben álló, pogány hagyományokat melengető ellenzékiehet - szórakoztat, tehát Janus 1060 körül már semmiképpen sem lehetett atyja várának, Békésnek ura. 1.... sok idő múltán [Vata] fia, János is atyja szertartását követte, sok varázslót, jósnőt és táltost gyűjtött maga köré, akiknek bűvölésebájolása igen beajánlotta őt az uraknak. Egyik Rasdi nevezetű papnőjét a íegkeresztényibb Béla király fogatta el, és oly sokáig tartotta börtönbe zárva, amíg saját lábait ette meg és ott veszett el. Meg vagyon írva a magyarok tetteiről szóló régi könyvekben, hogy a keresztényeknek teljességgel tilalmas volt feleséget venni Vata és János nemzetségéből, akik úgy eltávoztatták a magyarok népét Krisztus hitétől a kegyelem idején, miképpen Dátán és Abiron támasztottak lázadást az Űr ellen az ótestamentum korában . . . Képes Krónika, 14. század közepe. Kiadva: SRH I. 338. old Latin. Geréb íászló (Képes Krónika...' 112-113. fordítása. - Kristó Gyula (Megjegyzések..., 49-54. old.) mutatta ki, hogy Vata fia Janus nevének és az 1060-1061. évi - helytelenül ,,pogánylázadás"-ként emlegetett - mozgalomnak az összekapcsolása téves, minden tárgyi-filológiai alapot nélkülöz. Békés'megyének 1. András (1046-1060) alatti megszervezését pozitív adat is bizonyítja. A feudális hierarchiában comes (ispán, illetve nagyúr, előkelő) funkciójából, illetve társadalmi rangjából adódóan magas pozíciót elfoglaló Péter IO6J körül alapított százdi monosto-