Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

I. A nemzetségtől a vármegyéig

seltek. Éjszaka sebes lovon három kiáltót küldtek Péter táborába, ezek meghirdették András meg Levente urak parancsolatát és szavát: hegy öljék meg a püspököket és papokat, üssék le a dézsmaszedőket, kövessék a pogány hagyományokat, és vesszen Péter emlékezete is németjeivel meg olaszaival együtt mindörökre . . . ; a gonosz emberek, vagyis Vata és cinkosai, eltelve ördögökkel, akiknek ajánlották magukat, rárontottak a püspökökre és minden társaikra, és megdobálták őket kövekkel. Szent Gellért püspök mindszüntelen kereszt jelét vetette azokra, akik kövezték; ennek láttára amazok még jobban megdühödtek, megtámadták őt, a Duna partján fölfordították kocsiját, talyigára tették és lebocsátották Kelenföld hegyéről. És minthogy ott még lélegzett, mellét lándzsával szúrták át, majd egy kövön szétzúzták agyát. . . Papok és világiak oly nagy sokasága szenvedett vértanúságot Krisztusért ama napon, hogy számukat csak isten meg az angyalok tudják . .. András herceget ezután ellenség nem háborította, biztonságba került; Székesfehérvárott királlyá koronázták, de csak az a három püspök, aki megmenekült a keresztények nagy veszedelméből. Az Úr 1047-ik esztendejében koronázták meg. Megparancsolta egész nemzetének fejvesztés terhe mellett, hogy hagyják el a pogány szokást, amit előbb engedélyezett nekik, térjenek vissza Krisztus igaz hitére, és mindenben annak törvénye szerint éljenek, miképpen Szent István király oktatta őket. . . Képes Krónika, 14. század közepe. Kiadva: SRH I. 337-344. old. Latin. Geréb László (Képes Krónika. Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről, Monumenta Hungaríca III., Magyar Helikon, 1959., 112-116. old.) fordítása. - Belus Békés azonosságára 1. Karácsonyi János (Békésvm. tört. I. 37., 177-178. old.) fejtegetéséc. Vata nemzetségfői voltára első ízben Györffy György (A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig, Századok, 1958., 45-46. old.) mutatott rá. A Vata-féle lázadás részletes elemzését Kristó Gyula (Megjegyzések . . . , 36-48. old.) végezte el.