Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

VI. A megye újraalakulása

títások, dúlások; s ráadásul megkezdődött a karddal szerzett hajdúszabadságok jelszámolása is, amint ezt a harsányiak folyamodványa bizonyítja. 2.. . . 1700-dik Esztendőben ugyan Első Leopold Király azt parancsolta, hogy azok a városok, mellyek ez előtt az Erdélyi fejedelmeket fegyverrel szolgálták azután attól a szolgálattól megszünnyenek, de Jobbágyi szolgálatokra ne kényszeríttessenek, hanem Dézsmát adjanak és mindenekutánna jobb állapotra hozattatnak szokott Taxát is fizessenek és ugy a Diplomatica Sanctio ellen régi szabadságokból ki vetkezrette, mellyből alett, hogy a nevezett Harsány Hajdú Várost, Bagamér, Mike-Pérts és Tépével edjütt a Váradi Káptalan hatalmason idő jártával elfoglalta és maga alá hajtotta . . . A harsányiak beadványa a rendhez, 1790. Kiadva: Vájó Zoltán: A harsányi (Körösnagyharsányi) lakosok kérelme elvesztett szabadságuk visszaszerzésére (Békés megyei okmánytár 2.), Körös Népe II., Békéscsaba, 1957., 165. old. Magyar. Az események feldolgozását 1. Virágh Ferenc: II. Rákóczi Ferenc szabadságharca a Körös-Maros közben, Békéscsaba, 1962., 7-25. old. Lindner visszaéléseire vonatkozó okmányokat 1. GyO 464., 467-468. old. A határőrvidék kiépítésére vonatkozó terveket Márki Sándor (Aradvármegye és Arad szabad királyi város története, II. rész, Arad, 1895., 269-276. old.) ismertette. A határőrvidék megyei vonatkozásaira vö. még Szentkláray Jenő: Közállapotok Csanád vármegyében a török uralom után, Századok, 1892., 109. old. A szerbek megyebeli letelepe^é'-é'-e vonatkozólag 1. Jaksity Iván: A szerbek letelepedése Battonyán, Battonya, 1965. (Bittonyai Füzetek 8. sz.) A hajdútelepek szabadalmainak visszavonására 1. Dinkó Imre: A Körösköz-bihari hajdúság, 27. old. A hajdúság elkeseredett harcára mutat, hogy Harsány lakói még 1790-ben is kérelemmel fordultak a „felséges hazához s annak Tekintetes Nemes Státusaihoz, Rendéihez" régi szabadságuk visszaszerzése érdekében. L. Vajó Zoltán: A harsányi (Körösnagyharsányi) lakosok..., 164-165. old. A helyi sérelmek patakjai országos folyammá duzzadva a Rákócziszabadságharc tengerébe torkollottak. Az elszenvedett, átélt bajok, a szerbek ijo$. évi nagy dúlása (amely a betelepülés folyamatában lévő megyének csaknem teljes elnéptelenedésével járt) adják a magyarázatot arra, hogy megyénk is kuruc befolyás alá került, egyedül Gyula várát tartották kezükben a németek. Rákóczi tábornoka, Károlyi Sándor 1705 tavaszán csaknem négyhetes ostrommal megkísérelte ugyan Gyula elfoglalását, de vállalkozását nem kísérte szerencse.