Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)
V. Török idők
rahám (Ábrahám) Jánost és Túri (Thury) Demetert, akik korábban a hódoltság különféle helyein bolyongtak és vándoroltak, később pedig annak [Bernothinak] Endrőd (Enderéd) nevű, Békés (Bekessiensi) megyei birtokon lévő birtokrészére letelepedés céljából összegyűltek azután, miután a kegyetlen törökök, Krisztus nevének legdühödtebb ellenségei Várad várát fenekestül feldúlták, eddig - mint mondják - egyetlen földesúrnak sem voltak lekötve, összes fiaikkal, már megszületett és születendő gyermekeikkel és azok összes örököseivel és utódaival együtt az említett Bernóthi Gergelynek és az ő összes örököseinek és utódainak örökös vagy állandó és változhatatlan jobbágyságba kegyesen adtuk és juttattuk, sőt adjuk és juttatjuk örök jogon és visszavonhatatlanul, hogy tartsa, birtokolja és bírja . . . Kelt Gyulafehérvár városunkban, 1630. június 11-én. Brandenburgi Katalin oklevele, 1630. jún. 11. Kiadva: BO I. 235-236. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - Az oklevélben említett váradi dúlás 1598-ban volt. Iratunk egyúttal arra is élesen rávilágít, hogy az elpusztult vidékeken újra megtelepedő jobbágynépességet adminisztratív úton kényszerítették vissza a dúlások, kóborlások révén meglazult jobbágyi kötelékbe. Erdélynek megyénkre kiterjedő befolyását legjobban az erdélyi fejedelmek adományai bizonyítják. Ezek sorából fontosságánál fogva kiemelkedik I. Rákóczi György fejedelem (1630-1648) 1644. évi oklevele, melyben hajdúszabadsággal jutalmazta meg a Gyula török végvárral közvetlenül szomszédos Sarkad város és erdélyi végvár népét. 17. Mi, Rákóczi György adjuk emlékezetül jelen soraink rendjében mindenkinek, akit illet, hogy mi úgy némely tanácsuraink előterjesztése következtében, mint magunk is látván és megismervén kitűnő és vitéz nemeseinknek, úgymint Erdős Péter bírónak, Csatári (Csatari) János, Bálás (Balas) Dániel, Varga Miklós, Balázsi (Balasi) Pál, Ösi (Ossi) Gáspár, Szűcs András, Mészáros János és Terepély (Terpely) György esküdteknek, valamint Herpai Mihály hadnagynak és minden többi őrségbeli katonáknak, Sarkad várunk és [mező]városunk úgy lovas, mint gyalog-renden lévő lakosainak hű és buzgó szolgálatait, kik azokat nekünk minden alkalommal, minden ügyünkben és