Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

V. Török idők

11.... Élelem hiányában sovány búzavetéssel éltek, amitől a legtöbb katona megbetegedett és elhullott. Az említett vizeken az ágyúkat kötelekkel vontatva húzták át, s az öreg Murád pasa, ki ezen hadjárat alkalmával diárbekiri beglerbég volt s Szufi Szinán pasa és Mahmud pasa halebi beglerbég egyenként az igába bújtak és az ágyút húzták. Gyuláról Váradra három nap alatt mentek, most pedig tizenkét nap alatt ezer fáradtsággal jutottak el. Minden állomáshelyen a hidegtől, éhségtől, fáradtságtól néhány száz ember ott maradt. Gyula mezején Terjáki Haszán pasa kehájája, Iszkender bég jött rimánkodva és hírül adta, hogy az ellenség Veszprém, Palota és Tata várakat elfoglalta, s igen sürgette a segítséget, de csak ígéretekkel küldték el. Azután tovább haladva Szolnokra értek. Gyulán és Szolnokon oly nagy hiány volt az élelmiszerekben, hogy egy kenyeret egy aranyon adtak el. . . Kjátib Cselebi: Történetek, 1650-es évek. Török. Magyarul kiadva: Török-magyarkori történelmi emlékek. Második osztály: írók. Karácson Imre-Szekfű Gyula: Török történetírók, III. kötet (1566—1659), Bp., MTA, 1916., 279-280. old. A íj. század elején megyénk területe - történelme során első ízben - szinte teljesen lakatlan pusztaság volt. E tragédia szinte komikumba hajló oldalára mutat, hogy Húszain gyulai szandsákbég 1604-ben még egy fél véka árpát sem tudott kölcsönadni Rákóczi Lajos lippai magyar vár kormányzónak. 12.Az hatalmas győzhetetleny Császárinak fő Zanczak Bégje Gyulla várának gondviselői az Nagos Huzeyn Bek . . . Kegyelmednek vitéz úrbarátom köszönetemet és minden békességes hozzám illendő dolgokat, barátságos szolgálatomat ajánlom kegyelmednek, mint vitéz szomszéd űr barátomnak. Isten sok jókat adjon kegyelmednek. . . Megadák énneköm a kegyelmed böcsületös levelét, melyben irja kegyelmed, hogy árpát küldjek kegdnek. Bizon vitéz úrbarátom meghidje kglmed, hogy ha fele véka árpa volna is, még is felét elkültem volna kgelmednek, de bizon nincsen, elfogya; és kérem is kegdet mint urbarátomat, hogy megbocsásson kegd, hogy mindjárást az kegd léci 113