Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

V. Török idők

A királyi végvárak (Eger, Tokaj, Kalló) vitézei az 1580-as években sikertelen kísérletet tettek a megyénkbeli török palánkok (Békés és Szarvas) lerombolására, elfoglalására. 7.... Az elihunyt Hasszánról Behrám Abdullahra vitetett át Vizlás 2987 a [kese], Tardova 200 a[kcse], Felső-Pócs 800 a[kcse], Vezekény, tartozik Egerhez, 200 a[kcse] stb., együtt 6000 a [kese], kiegészítéssel 12.000 a [kese]. A Kalló, Tokaj és Szádvárból [?] a békési palánkára csapó hitetlenek elé állván, már 99.2-ben (1584) jutalmat kap, s azóta a Nógrád vidékén Csábrág, Bozók és Korpona várakból kirontó lelket rabló (megfutamodott) hitetlenekkel is harcolván, új adományozásra méltónak találtatott. A hatvani szandsák rúznámcséje a 996. évre (1587. dec. 1.-1588. nov. 18.). Török. Magyarul kiadva: Velics Antal-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek, I. kötet, 1543—1635, Bp., 1886., 370. old. 8.. . . Mohammed bin Dervis, ki budai ulúfedzsi volt napi 9 a[kcse] zsolddal, mivel Szolnok vidékén a szarvasi párkány elpusztítása céljából előjött István nevű átkozott ellen fegyveresen buzgólkodott, timárt kapott Bőn (Tőn?) 4000 a [kese] évi jövedelemmel. A hatvani líva rúznámcséje a 995. évi dzsemázi ül eweltől az év végéig (1587. ápr. 8.—1587. nov. 30.). Török. Magyarul kiadva: Velics Antal-Kammerer Ernő: uo. I. 368. old. - Az adatokból kikövetkeztethetően a Békés elleni támadás 1584, a Szarvas elleni (mivel az erről beszámoló defter 1587-ben kelt) 1587 körül történt. A tizenötéves háború (1593-1606) eseményei közelről érintették megyénk területét is. 1595-ben az erdélyi hadak elfoglalták az addig török kézen lévő, Gyulával szomszédos Lippa és Jenő várakat. A gyulai szandsákság közvetlen veszélybe került. A török egyébként is válságosra fordult pozícióit tovább rontotta, hogy a Miksa főherceg vezette királyi sereg Szolnokig nyomult előre. Omer gyulai bég minden erejét Gyula védelmére kívánta igénybe venni, ezért 1595 októberében a szarvasi és a békési palánkot felégettette, hadfelszereléseit Gyulára vitette. Miksa katonái ilyenformán könnyedén keríthették - igaz, csak rövid időre - hatalmukba Szarvast és Békést. Gyula elfoglalása