Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)
V. Török idők
Számadás az esztergomi szandsákbeli hitetlenek fejadójáról (1585-1588). Török. Magyarul kiadva: Velics Antal-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek, II. kötet, 654. old. - A fenti idézet Karácsonyi Jánostól (Békésvm. tört. I. 253. old.) való. A terhek fokozatosan nőttek. A feiadó (kharads, harács), a legfontosabb rendes kincstári adó 1570-ig 50 akcse volt. Éppen a közölt békési adóadat alapján következtette ki Virágh Ferenc (Török hódoltság. . . , 54. old.), hogy 158$ körül a harács már 50 akcsénél többet tett ki. A török adózásra 1. Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Pest, 1864., 177-233. old.; Virágh Ferenc: Török hódoltság . . . , 51-59. old. \ A török nemcsak birtokolta a földet, nemcsak elviselhetetlenül szorosra állította adóprését, de a hódoltsági terület peremén lévő váraiból (pl. Gyula) és palánkjaiból (pl. Szarvas, Békés) állandóan kisebbnagyobb katonai akciók révén dúlta, pusztította a török fennhatóságon kívüli területeket, nemcsak a királyi (Habsburg-) Magyarországot, de a szultánnak adót fizető és annak védelmét élvező erdélyi fejedelemséget is. 3. Az Erdélyi Vajda levele által így adá értésemre, hogy Gyulai Huzaim Bég Harsant még most is bántaná, és az ott való malmokat elbontatta, az malomköveket az vízbe vettette s az több szerszámit megégette, elpusztította és sok kárt tett volna: - azért az én parancsolatom hozzád jutván azt lássad, és végére menj, hogy így vagyon-e, hogy Huzaim Bég ezt cselekedte, - ha úgy vagyon, törvénnyel megbüntessed vélek, az Vajdáknak és az többinek is erősen megparancsoljad, hogy Erdélynek békét hagyjanak, se marháját, se gyermekét, semmit el ne vigyenek, mert semmi közök nincs hozzá, ezt hidd meg, és ehhez tartsd magadat. III. Murád török szultán levele a temesvári pasához, 1589 vége. Török. Magyarul kiadva: BO II. 199. old. - Éppen eme eset kapcsán Virágh Ferenc (Török hódoltság ... , 55. old.) mutatott rá, hogy a „Gyula térségében szolgáló török lovasok előszeretettel rombolták le portyáik alkalmával az Erdély határszéli málmok-dX, hogy a lakosság átjöjjön a hódoltsági malmokba, és ezzel is növeljék a török kincstár jövedelmét." A török pusztítások rendkívül károsak voltak, gátolták a termelőmunkát, növelték a jobbágyok lét- és ,,vagyon"-bizonytalanságát, okozói voltak a népesség csökkenésének.
