Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

IV. A török veszedelem torkában

hamissággal keverik - azzal vádolta, hogy túlságosan kegyetlenül bánt a foglyokkal, s ezért Szelimnek, Szolimán utódának hozzájárulásával, nyakába kötelet vetettek s megfojtották . . . Istvánffy Miklós: Magyarország története, 16. század vége, 17. század eleje. Kiadva: Regni Hungarici História ... a Nicolao Isthuanffio . . . , Coloniae-Agrippinae, 1724., 288., 290-292. old. Latin. Juhász László (Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből, Monumenta Hungarica VI., Magyar Helikon, 1962., 320-321., 328-333. old.) fordítása. 18.... A 974-Ík évben [1566-ban] a paradicsomlakó felséges padisah Isztambulból való kiindulása előtt két nappal Pertes pasa második-vezírt szerdárrá nevezte ki s előreküldötte. ö kétezer kapukuli janicsárral, az ulufedsik bal- és a guberák jabbszárnyával, elegendő számú tüzérrel és dsebedsivel s a szemendrei, vidini és temesvári beglerbégek ejáletjeinek katonaságával s a tatár katonasággal és az oláh és moldvai csapatokkal együtt az említett vár [Gyula] elfoglalására indult. Isten segítségével elmenvén, harminc napnál tovább ostromolta azt s végre feladás útján elfoglaltatott. Jahjalu Szufi Mehemed bég, ki abban az időben váradi szandsákbég volt, a várba bement és az átadást ő beszélte meg. A hitetlenek kivonultak s mikor menőben voltak, némely hitharcosok nem tartották meg a szerződést, mert a hitetlenekre karddal támadtak s valamennyit megölték. Ugyanakkor ő maga is a hitetlenek közé keveredett s megsebesült és csak nehezen szabadult meg. Ugyaneme győzelmes hadjáratban foglalták el Világos és Jenő várakat is. Szigetvár elfoglalása előtt két-három nappal érkezett meg az örömhír, ami az iszlám katonaságot nagyon megörvendeztette. . . Pecsevi Ibrahim: Történet, 1640-es évek. Török. Magyarul kiadva: Török-magyarkori történelmi emlékek. Második osztály: írók. Karácson Imre-Szekfű Gyula: Török történetírók, III. kötet (1566—1659), Bp., MTA, 1916., 80. old. - Pecsevi Ibrahim életrajzát 1. uo. 67-70. old. Történetírói munkásságát Thúry József (Pecsevi viszonya a magyar történetíráshoz, Századok, 1892., 395-410., 476-488., 560-579., 656-678., 740-746. old.) dolgozta fel. Noha Pecsevi Ibrahim még nem is élt Gyula elestekor, s tudjuk róla, hogy a magyar kútfőket - különösen Istvánffy Miklós munkáját — felhasználta, műve, s a közölt részlet is jól illusztrálja a török történetírók általános gyakorlatát: a tartalmi megbízhatatlanságot, a stílusbeli szépségeket. Gyula ostromára és elestére 1. Fraknói Vilmos: Gyulavár múltjából, 28-32. old.; Szabó Károly: Gyula vára bukása 1566, Évk. 7. kötet, 5-47. old.; Karácsonyi János: A gyulai vár