Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

IV. TÖRTÉNETÍRÁS A DÉL-ALFÖLDÖN

1975-ben Mezőtúri Helytörténeti Füzetek címmel sokszorosított sorozat indult. Első száma NAGY Lajos: A mezőtúri Magyar-Mongol Barátság Termelőszövetkezet krónikája 1948-1973 (Mezőtúr, 1975.) című munkája volt, amely az előd szövetkezetekre is kiterjedve a közös gazdaság sok adattal bizonyított, őszinte történetét nyújtja, s a maga műfajában igen értékes. (A Füzetek további számairól nem tudunk.) 1980-ban jelent meg a mezőtúri könyvkiadás, pontosabban szólva: a Mezőtúrra vonatkozó történeti irodalom, eddigi legizgalmasabb, alapjában véve enciklopédikus jellegű alkotása: A túri Alma Mater. Emlékkönyv a mezőtúri Dózsa György Gimnázium és Szakközépiskola fennállásának 450. évfordulójára. Összeállította és a bevezető tanulmányokat írta: SZILÁGYI Ferenc. (Bp. 1970. 411 oldal) A jeles irodalomtörténész, a Túrról másutt is kitűnő cikkeket publikáló szerkesztő és szerző az iskola és a város együttélését századokon át remekül érzékeltető, nagyon leleményes szerkezetű kötetében — szervesen beillesztett korabeli dokumentumok, szemelvények tömegével — a mezőtúri gimnáziumról sajátos műfajú, a nem túri diákok számára is vonzó emlékkönyvet alkotott. Az intézmény messze sugárzó művelődési szerepének sokoldalú bemutatása a kívülálló számára meglepő és felemelő. A példaként ajánlható, de könynyen aligha követhető kötet utószava szerint már 1980-ban készen állott a túri öregdiákok emlékezéseit, az önképzőköri, a zenei és a sportélet feldolgozását nyújtó második tomus kézirata. Megjelenésének híre azóta sem jutott el hozzánk. A gimnáziumi emlékkönyvvel közel egy időben jelent meg Mezőtúr történetének legfrissebb összefoglalása, SOÓS Imre és SZABÓ László tollából, az Adatok Szolnok megye történetéből című sorozat első kötetében, Tóth Tibor szerkesztésében (Szolnok, 1980). A Szolnok Megyei Levéltár két kötetre tervezett kiadványa a megye helységeinek betűrendjében haladva, egységes szerkezetben közli a települések történetének summázatát. Soós Imre és Szabó László túri szintézise igényes munka. Itt jutunk vissza ahhoz a kérdéshez, hogy a megyei publikációk hogyan vitték előre Mezőtúr történetének feltárását. A megyei periodikákban (Jászkunság, Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv, Múzeumi Levelek, Szolnok Megyei Múzeumi Adattár) Mezőtúr a várhatónál kevesebb esetben, csak elvétve szerepel. A múzeumcentrikus kutatásszervezés Szolnok megyében — elsősorban a széles látókörű, fáradhatatlan KAPOSVÁRI Gyula érdeméből — országosan kiemelkedő eredményeket hozott. Utalhatunk a megye többkötetes, 1974-től megjelenő néprajzi atlaszára, amely úttörő vállalkozás volt; ilyen a Tiszazug kutatása, a Jászság kutatása is. Mezőtúr esetében nem kínálta magát a folytatásra olyan kutatási hagyomány, mint Karcagon vagy Jászberényben, ahol a régebben alapított múzeumok köré rangos tudományos tevékenység csatlakozott. A megyei kiadványok elsősorban a felszabadulás előtti túri mozgalomtörténet, továbbá a népi demokratikus korszak megismeréséhez adtak sokat. (Életrajzkötetek, dokumentum- és visszaemlékezés-kötetek, kronológiák 1918/19-ről, 1944/45-ről — GECSÉNYI Lajos és SELMECZI László, UNGOR Tibor, GYŐRI Tibor, ZÁDOR Béla szerkesztésében, MÉSZÁROS Ferenc összeállításában —, bibliográfiák a megyei könyvtárból, stb.) A mezővárosok történeti kutatása, elsősorban a társadalomnéprajz aspektusából, a megyében rangos eredményekkel rendelkezik, várhatólag Mezőtúrra is kiterjed s magához vonzza a helybeli kutatókat is.