Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.
III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
a németek aránya, Eleken 68 %-os, Almáskamaráson 89,7%-os részesedéssel. Ez a két község volt 1920-ban egyúttal a Tiszántúl legnagyobb arányú német lakossággal rendelkező települése. 31 Ilyen arányok mellett Eleken és Almáskamaráson a németek nemzetiségi elismerése és az önkormányzatban (községi képviselőtestület, elöljáróság) való részvétele körül nem voltak, nem lehettek gondok. A németajkúak száma és aránya a dolgozatban tárgyalt településeken 1802 és 1920 kötött Ev Gyulán Eleken Mezőberényben Almáskamaráson Gyomán Együtt 1802-1805** Kb. 2200 Kb. 1090 1718 Kb. 5000 %-ban Kb. 19 Kb. 88 30,1 1830** 2346 2014 2177 ? 6537 %-ban 19,4 88,7 27,7 ? I860** 2192 2516 2659 1102 485 8444 %-ban 12,1 74,3 25,8 93,1 5,0 1880 2218 3283 2759 1295 562 10117 %-ban 12,3 58,5 24,3 88,2 5,5 1890 2015 3383 2258 1582 596 9834 %-ban 10,1 58,6 18,1 88,2 5,5 1900 1658 4368 2849 1780 733 11388 %-ban 7,4 57,6 22,1 89,5 6,4 1910 1581 4839 2977 1944 596 11937 %-ban 6,5 66,6 22,4 91,8 5,1 1920 732 5201 2935 2156 519 11543 %-ban 2,9 68,0 21,8 89.7 5,4 * 1802-ből és 1830-ból is a két Gyula együttes adatai. ** A megadott év körüli — három-négy évvel eltérő — adatok. E két község esetében a nemzetiségi tudat és kultúra megőrzését befolyásoló elkülönülést erősítette a németek egységes katolikus vallása is. Az első években a gyulai magyar-német anyaplébánia fiókegyháza volt Elek, 1734-ben azonban önálló plébánia alakult. 52 A gyulai és Arad megyei katolikus németekkel Eleknek az első világháborúig rendszeres kapcsolatai voltak, nem utolsósorban a radnai (Románia) búcsújáró hely látogatása révén. Elek német jellegének megőrzésében fontos szerepet kell tulajdonítanunk a lakosság előnyös gazdasági helyzetének. A már leírt telepítési kedvezményeket Mária Terézia úrbéri rendelete eltörölte ugyan, de a kiemelkedően jó minőségű föld viszonylagos bősége megmaradt. A XVIII. század végén csak 15%-ra terjedt a földtelen zsellérek SCHNITZER, J. 1928. 94, 188-189. MÁRKI S. 1895. 732., STEIBJ. 1924. 11., CSEPREGlI. é. n. kézirata.
