Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.
I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA
1925-ben készült el a katolikus, 1926-ban a református templom, Kardoskuton 1938ban az evangélikus templom. 48 A harmincas évek végétől állami segítséggel megindult, részben tervszerű, de igen szerény pusztai „településfejlesztést" — az ún. ONCSA-házak építéséhez szükséges házhelyek kijelölését — a város kénytelen volt a már meglevő tömörülésekhez igazítani. Kutason így 64 ONCSA-ház épült a felszabadulás előtt. 49 Pusztaközpont mesterséges erősítésére oda is 10 ONCSA-házat emeltek, Kardoskut szintén 10 lakóházat kapott az akció keretében. 50 Az ONCSA-házakat a város mind Pusztaközpontra akarta építeni, az elszakadási törekvésektől való félelem miatt, de a kardoskútiak erélyes követelése folytán a város kénytelen volt 10 házat Kardoskútnak átengedni. Kutasnak 1929 körül sikerült áramszolgáltatáshoz jutnia. 31 Kardoskut számára a városvezetés merev elzárkózása lehetetlenné tette, hogy a központosuló részen átfutó, Orosháza-Tótkomlós közötti távvezetékre csatlakozva áramot kapjon. Jellemző, hogy Kardoskut elszakadásától félve a város csak Vásárhelytől Pusztaközpontig építette ki a kövesutat 1942-43-ban, a Pusztaközponttól Kardoskútig terjedő négy kilométer kiépítésére nem volt hajlandó. 52 A Puszta két kis centrumának fejlődése nyomán méginkább megalapozottá váltak azok az 1937-től újra felbukkanó törekvések, amelyek a szélesebb jogkörű és a Pusztára telepített közigazgatást sürgették. A már ismertetett, többször elhatározott tanyaipusztai közigazgatás-fejlesztési tervekből — mint láttuk — a húszas évek elejéhez képest egyedül a kutasi kirendeltség folyamatos működése valósult meg. A többit általában visszafejlesztette a város. 1937 végén a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület juttatta el a városhoz a legtávolabbi határrészen, Cinkuson lakók kérelmét. A beadvány a századforduló idejéből ismerős érvek (nagy a távolság, drága és időtrabló az utazás, kis ügyeket is csak a városházán lehet elintézni stb.) leírása után azt kérte, hogy a város tanyai kapitányságot állítson föl Cinkuson, postahivatallal együtt, ahol az adót csekken be lehet fizetni. A felállítani kért kapitánysághoz két állandó tisztviselő kirendelését javasolta a beadvány. Néhány hónap múlva Hajdú József cinkusi járlatkezelő az olvasókörökkel egyetértésben a kapitányság hatáskörére vonatkozólag pontos és reális tervezetet készített. A város közigazgatási ügyosztálya elvileg egyetértett a külterületi igazgatás bővítésével, s Kutas mellett Kardoskútra javasolta új kirendeltség szervezését. Mintaként ismét Szeged és Kecskemét tanyai kirendeltségeinek hatáskörét tanulmányozták a vásárhelyi városházán, de saját külterületi szerveik hatáskörét a kecskemétinél szűkebbre kívánták szabni. 1939 végére készült el a közigazgatási ügyosztály részletesen kidol48 FEJÉRVÁRY JÓZSEF i. m. 15-17. 49 CSML Szentesi Fióklevéltára, Vásárhelykutasi közig, kirend. ir. 248/1949. 50 Juhász Nagy Vilmos „Elszakadási törekvés" c. feljegyzése az orosházi Szántó Kovács Múzeumban. Fekete Sándor családtörténeti krónikája a BML-ban. 51 SIMONFFY FERENC i. m. 82. 52 Dr. Hajdú József „Feljegyzések a régi Vásárhelyi puszta (Kardoskut) közigazgatásáról" c. kézirata az orosházi Szántó Kovács Múzeumban. Juhász Nagy Vilmos id. kézirata és „A pusztai városháza története" c. feljegyzése a Szántó Kovács Múzeumban.
