Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

főként Békéscsaba kirajzott parasztjaiból — Medgyesegyháza község. A parcellázások eredményeként a Horthy-rendszer látszatföldreformja során kiosztott terület kb. 6070%-a vált uradalmi földből a jómódú parasztság tulajdonává. így alakultak ki 150300 holdas parasztbirtokok is. Számos kereskedő, értelmiségi is földet vett. Az agrárproletárok munkalehetőségeit a parcellázások észrevehetően rontották, mert a kimért földeken is a családi munkaerőre épülő tanyás gazdálkodás erősödött meg. (SZEBERÉNYI L. 1912. 606-608.) A kisföldűek és a nincstelenek csak töredékföldekhez juthattak a parcellázási kampány során, méregdrága áron. Az elmondottak alapján érthető, hogy területünk agrárnépességének társadalmi tagozódása (13. táblázat) a földtelenek változatlanul magas arányát, s a szegényparasztság számbeli növekedését mutatja. (BECSEI J. 1969. 34-36.) 13. táblázat A parasztság egyes rétegeihez tartozó családfők, ill. önálló keresők száma a mai Békés megye területén 1900-ban és 1910-ben (eltartottak nélkül) GazdagKözépSzegényAgrárproletárok parasztok parasztok parasztok cselédek mg. munkások 1900 847 10514 11 669 16 977 42 134 1910 1043 13 185 13 937 18 408 35 162 Az eltartottakkal együtt 1900-ban közel 160 ezer, 1910-ben pedig 150 ezer főt jelentett az agrárproletárok tömege a mai megyeterületen. (Ez 1910-ben az össznépesség 36 százaléka volt!) Vidékünk munkaerőmérlegét a dualizmus félszázadán át a szabad munkáskéz túlkínálata jellemezte. Az 1870-es évek elején a nyári hónapokban még átmeneti munkaerőhiány mutatkozott,

27 s azt a katonák nyári szabadságolásával, a felvidéki aratók ideszállításával, az itteni munkások elvándorlásának megakadályozásával enyhítették. (Békés vm. Gazd. Egy. ért. 1870/71. II. füz. 16-19., 1879. 103105.; FEST I. 1872. 85-86.) Az 1880-as évek végére a népességgyarapodás és a gépesítés folytán gyökeres változás történt: a nyári munkacsúcsok idején sem talált mindenki keresetet, ősztől tavaszig pedig emberek tízezrei kényszerültek tétlenségre. A munkaadók a munkaerő-túlkínálatot a bérek leszorítására használták ki. (MlLHOFFER S. 1898. 82., 103.; ECSERI L. 1898. 64-65; BALASSA I. 1955. 187-200.; SZABÓ F. 1966.) A földek ára a kiegyezés korában a földhiányból adódó kereslet, a paraszti földéhség nyomán folytonosan emelkedett. Általában véve három-négyszeresére. A korábbiakhoz hasonló arányú volt e korszakban is a földbérlet. A tőkebehatolást tükröző nagybérletek 1895-ben a Békés megyei nagy- és középbirtok 20 százalékára terjedtek, gyakran gabonakereskedők kezén, hosszabb időre szólóan. Biharban az okányi Schwarcz család mintegy 20 ezer holdas bérleti birodalmát kell kiemelnünk. A gazdagparasztság, de a vállalkozó szellemű középparasztság egy része is jól kihasználta a bérleti lehetőségeket. (BECSEI J. 1969. 33.) A századforduló tájától, az agrárszocialista mozgalmak nyomására, egyre több kishaszonbérlet is létrejött. 27 CSML Csanád vm. Gazd. Egy. ir. 24 és 29/1869.