Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.
II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
10. táblázat A főbb termények összmennyisége és a szükséglet Békés megyében 1864-1865-ben 1864 1865 termett pozsonyi mérőben felesleg pozsonyi mérőben termett pozsonyi mérőben felesleg ill. hiány (-) pozsonyi mérőben búza 1 161 191 135 536 1 422 320 355 830 kétszeres búza nincs adat nincs adat 153 520 29 752 rozs 51 898 6 058 32 200 -13 635 tavaszi árpa 580 511 214 208 562 205 164 866 zab 398 767 24 377 244 457 -44 761 kukorica 493 826 156 718 828 690 455 317 burgonya 40 500 21 465 nincs adat nincs adat széna (mázsában) 1 302 000 370 239 895 847 -188 138 A gabonakonjunktúrának a mi vidékünkig eljutott hullámverésével egyidőben, részben azt megelőzően terjedt el jobban Békés megyében is a sok munkaerőt lekötő, belterjes dohánytermesztés, mint az uradalmi és paraszti piacra termelés jelensége. 1852-ben 10 békési helység 3980 kat. holdon és 14 csanádi község 2768 kat. holdon ültetett dohányt. (PALUGYAI I. 1853. IV. 53.; GALGÓCZY K. 1855. 262.) 1858-ig, a dohánymonopólium behozataláig, ill. a beváltási árak leszállításáig — egy évtizedig — Békés volt az Alföld déli felében a legtöbb dohányt termelő megye, átmenetileg megelőzte Csanádot is. (NAGY I. 1944. 156-162.) A nagy- és középbirtokosok mellett a vállalkozó szellemű, földdel és tőkével rendelkező parasztok, falusi értelmiségiek, mezővárosi kereskedők is szívesen foglalkoztak a dohánnyal, különösen Békéscsabán, igen jelentős összegű bevétellel. (SZABÓ F. 1970. 139-140.) Még 1865-ben is közel 40 ezer mázsa dohány termett Békésben. Kelet-Csanád a hatvanas évek elejére visszaszerezte korábbi rangját: 1860-ban a ma megyénkhez tartozó 9 csanádi kertészközség mintegy 4000 kat. holdról 45 559 mázsa dohányt szüretelt. 17 Az ötvenes évektől fogva termelt repce 1865-ben közel 2000 holdat foglalt el Békés megyében. Adatok vannak a doboziak és a békésiek jelentősnek tűnő fokhagymatermesztéséről, s annak távolabbi területekre is kiterjedt piacozó értékesítéséről. (PALUGYAI I. 1853. IV. 54.) A belterjesebb kultúrák térhódításával, s még inkább a gabona előtérbe kerülésével párhuzamosan elindult a paraszti gazdálkodás lassú korszerűsödése is. Az ötvenes évek elejétől többfelé „divatba jött" a földek trágyázása, elterjedőben volt a vaseke, általánossá vált a hármas vetésforgó. (GALGÓCZY K. 1855. 232-233., 270.) A gabonakonjunktúra idején a csanádi és aradi kincstári puszták bérlői végleg felhagytak a legeltető állattartással, megszüntették az ugartartást, s áttértek a Vidacs-féle vasekékre. 18 termésének a fele körül volt. Az itt szereplő adatokat a községi közigazgatás szolgáltatta a legegyszerűbb (és lefelé torzító) becslés alapján. 17 BML Békés-Csanádi Megyehatóság ir. VI. a. 2417/1860. 18 Alföld (aradi lap), 1863. január 6. és 8. S-ny: „Egy-két szó a kir. kincstári pusztákról."
